KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az önvédelem nagymestere

Kapecz Zsuzsa

Egy ifjúsági sportfilmnek vélhetőleg, az ifjúsághoz kell szólnia, a sportról. Az önvédelem nagymestere (eredetileg A legyőzhetetlen) című film alkotói egy speciális birkózásfajta, a szambo népszerűsítésére vállalkoztak, tisztelegve annak megteremtője, a sportág-alapító Anatolij Harlampijev munkássága előtt. A mester a húszas években, középázsiai vándorlásai során dolgozta ki a fegyver nélküli önvédelem technikáját, az ősi, hagyományos birkózásfajták fogásainak ötvözésével. Ilyen régi tudomány az üzbég kurasa is, virtuóz bajnokait megcsodálhatjuk a filmben. Azaz, ha csupán őket csodálhatnánk, egyszerű dolgunk lenne, ki-ki eldönthetné, érdekli-e a birkózás, és aszerint válthatna mozijegyet. A film készítői azonban nem bíztak eléggé a „csomagolatlan” sport hatásában, és úgy kerekítették a történetet, hogy az életrajzi tények helyett a történelem tényeit erőszakolhassák a nézőre, közhelyszerűen kalandos fordulatokkal és didaktikus párbeszédekkel.

Az otthoni kritikák kiemelték Andrej Rosztockij alakítását a főszerepben, viszont egyöntetűen sematikusnak bélyegezték a rendezői és forgatókönyvírói munkát. A legesípősebb bírálatot a Szovjetszkaja Kultura közölte: „Ilyen erővel akár Gogol Holt, lelkekjét is lehetne sportkönyvnek titulálni, mivel Csicsikov és Nozdrjov dámajátékot játszanak. Ez a nézőcsalogató nódszer egy pillanatig sem tisztességes, különösen, ha ifjúsági filmről van szó. S nem árt emlékeztetni, hogy az inkorrekt eszközök alkalmazása a sportversenyeken is kizárással jár…”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/03 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6179