KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

Politzer Péter

Évtizedekig nem voltak producerek Magyarországon. Most újra megjelentek, nagy szivarjuk van, valaha a gyártást vezették a film gyárában, esetleg a tévében. Nálunk bárki lehet producer, nem kell hozzá semmiféle képesítés (ellentétben például Franciaországgal). De hogy jogilag ki tekinthető annak, az már bonyolultabb kérdés. Igaz, ez csak akkor kerül elő, ha pénzügyi – ritkábban művészi – szempontokból konfliktus alakul ki, s az érintettek maguk között nem tudják rendezni. Általánosságban elmondható, hogy producer az, aki a pénzt hozza, őt a film kizárólag befektetésként érdekli, a rendező pedig művészileg jegyzi a filmet.

A filmrendező és producer című könyv nemcsak a meghatározás problematikáját vizsgálja, hanem azt is tárgyalja, hogy a magyar és a nemzetközi (főleg az olasz és francia) jog hogyan szabályozza a film elkészülte szempontjából kulcsfontosságú figurák viszonyát. „A rendező és a producer jogai konkurálnak, és a szerző morális jogának primátusa nem jelenti a producer vagyoni jogának elenyészését...”

Melyek azok a határok, eszközök, lehetőségek, amelyekkel ez jogilag nagyon nehezen definiálható két személy (foglalkozás?) az érdekeit védheti? Mit jelent a befejezett film, a final cut, a remake fogalma, illetve mit ezek szerzői jogi viszonyai? Kinek mennyit és mikor kell fizetni, ha elkészül, vagy nem készül el a film? Mire köthető biztosítás és mire nem? Az eredmény/felróhatóság/érdekkör a vállalkozási szerződésnél... Színtiszta jogértelmezés több mint 100 oldalon keresztül, jogszabályokkal és szerződésekkel.

„Ahhoz, hogy a filmipar helyzete javuljon Európában, még nem elegendő a szerzői jogi szabályozás átalakítása.” Viszont bizonyos, hogy ennek hiánya hátráltatja.

 

 

PONT KIADÓ, 1996


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=393