KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

„Big Zbig”

N. N.

Zbigniew Rybczynski retrospektív sorozata a BBS Toldi Moziban 1996. szeptember 27-30. A BBS Toldi Estéje és a Budapesti Lengyel Intézet közös rendezvénye.

Zbigniew Rybczinski (1949. Lodz) Tangó című filmjére 1983-ban Oscar-díjat kapott az animációs rövidfilm kategóriában. Ezzel a díjjal végérvényesen szakított a hivatalos filmrendezői pályával, amit igazából el sem kezdett soha. Amerikába költözve csak videóműveket készített.

Rybczynskinek már a korai filmjeit is videó nélkül csinált videóműveknek tekintik sokan, pályájának egészét jellemzi, hogy az esztétikai értékek és a technológiai újítások egymásból fakadnak.

Előbb festőnek tanult, majd részt vett a Filmes Formai Műhely (Warsztat Formy Filmowej) történelmi avantgárd csoportban és animációs filmeket csinált. Később klipeket készített – többek között – az Art of Noise-zal, Mick Jaggerrel, feldolgozta Ravel Boleroját és A Patyomkin páncélos lépcsőjelenetét. Legújabban a „magas érzékenységű elektronikával” kísérletezik. Nemrég egy berlini nemzetközi experimentális filmközpont létrehozásával bízták meg.

„Anélkül, hogy eldobnánk a múltat, nem élhetünk”, vallja Rybczynski, aki munkahelyén valamikor a Szolidaritás Alapító Bizottságának vezetői között volt, s míg odahaza a „politikai”, az új világban az „esztétikai cenzúra” elvárásaival szembesülve dolgozik. Budapesti jelenléte igazi szenzáció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=351