KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ébredések

Kovács Patrik

Awakenings – amerikai, 1990. Rendezte: Penny Marshall. Szereplők: Robert De Niro, Robin Williams, Julie Kavner. Forgalmazó: Bontonfilm. 121 perc.

A nyolcvanas évek alkonyán az Álomgyárban megsokasodtak a fogyatékkal élő hősökre koncentráló melodrámák (Egy kisebb isten gyermekei, Esőember). E trendvonalba illeszkedik Penny Marshall Ébredésekje is: a történet a visszahúzódó, ám jellemes kutatóorvosról, Malcolm Sayersről (Robin Williams) szól, aki új munkahelyén, egy bronxi klinikán a Parkinson-kór addig szinte ismeretlen válfaját diagnosztizálja betegeinél. Amazok öntudatlan, bénult állapotban vegetálnak, mígnem a lelkes doktor egy úttörő gyógyszer segítségével kiszabadítja őket az örök álom rabságából. A terápia első alanyával, Leonarddal (Robert De Niro) őszinte barátságot is köt, ám később kiderül: az előidézett javulás csupán ideiglenes.

Marshall nemesen konzervatív férfimelodrámája apránként mélyül el, ám már az expozíciótól kezdve folyamatosan csigázza a néző érdeklődését. Szerencsés, hogy mindvégig Sayers nézőpontján keresztül értesülünk az eseményekről: így a direktor egyrészt nem árusítja ki az emberi szenvedést, de a politikai korrektség bástyája mögé sem bújik. Az Ébredések ugyanis egyetemleges példázat az élet értékéről és súlyáról, továbbá a gyógyítás teremtő erejéről. Sayers büszke apaként bábáskodik szendergésükből felébresztett páciensei felett, s ezáltal ő maga is egyre nagyobb jártasságra tesz szert az emberi kapcsolatokban. E megindító tapasztalatcserét ragyogó, mély értelmű metaforák támasztják alá: Rilke A párduc című versének megidézése például kimagasló bravúr.

Ráadásul a második játékrészbe némi áthallásos rendszerkritika is vegyül: Leonardnak a kórház vezetősége elleni rebelliója szinte már a Száll a kakukk fészkére atmoszféráját idézi (korántsem véletlen, hogy maga a sztori 1969-ben, az amerikai hippikorszak és ellenkultúra zenitjén játszódik). Szerencsére Marshall direktor jobbára kerüli a szirupos, hatásvadász megoldásokat, és az egyszerű, de felkavaró üzenetet intelligensen tálalja, Williams pedig meggyőzően játssza újra a Holt költők társasága szelíd humanistáját, míg De Niro élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja e kisebb remekműben.

Extrák: Werkfilm és mozielőzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13471