KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

A kivégzés

Újrajátszott traumák

Baski Sándor

Szőcs Petra rövidfilmje méltán került be a cannes-i versenyprogramba.


Régi, megfellebbezhetetlen filmigazság, hogy a sorsfordító történelmi eseményeket alulnézetből lehet a leghitelesebben bemutatni, a választható perspektívák közül pedig messze a gyermeki a legizgalmasabb. Ezt tanúsítják a kelet-európai rendszerváltásokat feldolgozó olyan filmek is, mint a magyar Moszkva tér, a bolgár Viktoria vagy a Ceauşescu-éra végnapjairól egy kamaszlány szemszögéből tudósító román Hogyan éltem túl a világvégét. Leginkább utóbbival rokonítható a kolozsvári születésű Szőcs Petra cannes-i versenyprogramba is beválogatott rövidfilmje, A kivégzés, amely hasonlóan frappánsan, a gyermeki psziché prizmáján átszűrve vonja közös nevezőre a személyest az ismert történelmi eseményekkel. Az alaphangot a film felütése azonnal megadja: Orsi, a hófehér hajú kislány a Ceauşescu-házaspár tévében látott kivégzéséről mesél meghökkentő lelkesedéssel, majd később öccsével újra is játsszák az ikonikus jelenetsort, a maguk szórakoztatására. Miközben körülöttük atomjaira hull a rendszer, saját, biztonságos mikrovilágukat is a szétesés fenyegeti, állandóan veszekedő szüleik ugyanis válni készülnek. Életkorából adódóan Orsi a politikai változásokból épp oly keveset tud feldolgozni, mint az otthoniakból, a történelmi és a családi trauma által kiváltott félelmek és szorongások azonban elválaszthatatlanul, egymást erősítve kapcsolódnak össze a tudatában. Mindezt Szőcs nem a dialógok segítségével nyomatékosítja – még a szülők konfliktusáról is csak elejtett szavakból értesülünk –, helyette az arcokat és a képeket mesélteti. Méltatható az improvizációt ösztönző színészvezetés vagy az elbeszélés példás tömörsége is, de A kivégzés elsősorban azért érdemel figyelmet, mert annyira filmszerű, amennyire csak lehetséges.


A KIVÉGZÉS – magyar, 2014. Rendezte: Szőcs Petra. Írta: Nagy V. Gergő és Szőcs Petra. Kép: Csepeli Eszter. Zene: Szőcs Márton. Vágó: Dunai László, Szalai Dániel. Szereplők: Moldován Katalin (Orsi), Fosztó Tamás (Örsi), Dancsuly András (Tata), Dimány Áron (Apa), Péter Hilda (Anya). Gyártó: Merkelfilm / Katapultfilm. 14 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11720