KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Érdeklődéssel olvasom...

Geibel Károly

 

Érdeklődéssel olvasom a filmek forgalmazásáról, a fővárosi mozik helyzetéről szóló írásokat és riportokat. „A Corvin mozi helyzete kiváltságos” – mondja a riporter (1981/7-es szám, 20. oldal). Nyilván igaza van, viszont szerintem még „kiváltságosabb” a Filmmúzeum helyzete. Kár, hogy riportjukban csak néhány sor foglalkozik a Filmmúzeummal. Ez a mozi megengedte magának, hogy az állandóan zsúfolt nézőtér érdekeit vegye figyelembe és öt-hat évig (!) egyfolytában vetítse a Dekameront, vagy újabban hosszú ideje a Canterbury meséket. Máskor ellenben, talán túl hamar beletörődve az érdektelenségbe, egy-két nap után levették a műsorról Resnais filmtörténetileg İ8 jelentős és sehol-soha másutt nem látható alkotását, a Murielt. Mindenesetre a Filmmúzeum érdekes – ég szerintem, néhány bosszantó következetlenség ellenére is általában jó – műsorpolitikáját is érdemes volna egyszer részletesebben is tárgyalni, talán még használható ötleteket is adnának néhány más mozinak.

 

Geibel Károly

Budapest

 

*

 

A Filmmúzeum nem a FŐMO (Fővárosi Moziüzemi Vállalat), hanem a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum hatáskörébe és irányítása alá tartozik. Műsorterve, bemutatói tehát teljesen függetlenek mind a MOKÉP-től, mind az összes többi fővárosi és vidéki moziétól. Helyzetének minden előnye (és olykor hátránya) ezzel függ össze. Egyetértünk abban, hogy a Filmmúzeum mint jelenség megérdemel egy önálló fejezetet.

 

A szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7321