KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A jegyzetfüzet titka

Simándi Júlia

 

A szokványos cím mögött hasonlóan semmitmondó szériadarab rejlik: címszavakban és (formailag is) közhelyekben felmondott lecke a társadalmi tulajdon megkárosításáról. A film elképesztő gátlástalansággal alkalmazza panelként valódi műalkotások – például a Belorusz pályaudvar – elemeit; és használ kellékként színész-klasszisokat (mint Szolonyicin).

Rózsaszínű szirupban úszkálnak a moralitásjáték ördögei és angyalkái. Az erkölcsprédikáció fogyaszthatóságát elősegíteni hivatott krimi-fordulatok tétje: ha fény derül a „jegyzetfüzet titkára”, akkor nem sikkasztásért, hanem hűtlen (vagy gondatlan?) kezelésért ítélik el majd azt a szereplőt, akit mi, nézők csak futólag ismerünk, és a sorsához az égvilágon semmi közünk sincsen.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6984