KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Rövid hírek

N. N.

 

78 éves korában elhunyt Wolfgang Staudte, a háború utáni másfél évtizednek Helmuth Kautner mellett legjelentősebb német rendezője. 1945-től 53-ig az NDK-ban, azóta a Német Szövetségi Köztársaságban élt és dolgozott. A magyar közönség majdnem minden főbb alkotását láthatta. Emlékezetes művei A gyilkosok köztünk vannak (1946), Az alattvaló (1951), Jelzőtűz (1954), Kose Bernd (1956), A búcsú (1960), Asszonyok, faluja Herrenpartie (1964).

 

*

 

1983. november 11-én Londonban meghalt Jerzy Lipman. 61 éves volt. Lipman az 1956 utáni lengyel filmművészet legnagyobb hatású, iskolateremtő operatőre volt. Különösen Andrzej Wajda életművéljen felmérhetetlen a hatása. Ő fényképezte A mi nemzedékünket, a Csatornát, a Légiót. A fekete-fehér operatőri munka mestere volt, de Wajda első színesfilmjében (Lotna) is rendkívül értékeset alkotott. Más lengyel rendezők, így Munk, Kawalerowicz és Polanski mellett is dolgozott. 1969 óta Londonban élt.

 

*

 

44 éves korában meghalt Zygmunt Samosiuk. Wajda „második rendezői korszakának” operatőre. Az ő nevéhez fűződik a Légyfogó, a Tájkép csata után és a Nyírfaliget, de egyik operatőre volt az Ígéret földjének is.

 

*

 

Nyolcvanéves korában elhunyt Grigorij Alekszandrov szovjet filmrendező. A szovjet zenés vígjáték megteremtője, Alekszandrov, eredeti nevén Grigorij V. Mormonyenko 1903-ban született Szverdlovszkban, itt tanult színészetet. 1921-ben a moszkvai Proletkult Színház szerződtette, 1924-től a Proletkult Központi Munkásstúdióban játszott.

A húszas-harmincas években Eizensteinnel dolgozott együtt, a Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október a Régi és új és a Viva Mexikó! asszisztense volt, az Októberben és a Régi és újban kisebb szerepet is vállalt. A harmincas években Hollywoodba is elkísérte Eizensteint, hogy az amerikai filmipart tanulmányozza. 1933-tól forgatott önállóan. Ismertebb filmjei: Vidám fickók (1934), Cirkusz (1936), Volga-Volga (1938), Találkozás az Elbán (1949), Glinka (1952).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6395