KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Konferencia

N. N.

 

1985-ben a Magyar Filmintézet akkori igazgatója, Nemeskürty István kezdeményezésére megkezdődtek a magyar filmtörténet megírásának előmunkálatai. A végleges koncepció kialakítása után munkacsoportok jöttek létre a magyar film 1945 és 1985 közötti történetének feldolgozására. Ezzel a munkával párhuzamosan 1986. novemberében az Intézet különböző osztályainak munkatársai csoportot alakítottak a közép- és kelet-európai országok filmművészetének összehasonlító tanulmányozására – mindvégig kitekintéssel a többi európai ország filmgyártására is.

1988. február 25–26-án az Intézet munkatársai filmtörténeti kutatásaik részeredményeit ismertették egy szűkebb szakmai közönség előtt. A kétnapos tanácskozás programjában az 1938–39, valamint az 1945–48 közötti években készült híradó- és dokumentumfilmekből összeállítást vetítettek. Gertler Viktor Hazugság nélkül (1945) című filmjét Balogh Gyöngyi és Hirsch Tibor előadása követte Hagyományok az 1945 és 1948 közötti magyar filmekben címmel. A második napon Szőts István mondott bevezetőt az Ének a búzamezőkről (1947) és a Kövek, várak, emberek (1955) című filmjei előtt. Szőts István pályájáról Fazekas Eszter és Pintér Judit tartottak előadást.

A Magyar Filmintézet fontosnak tartja, hogy a keletkezésükkor különböző okok miatt feledésre ítélt jelentős műveket az eltelt évtizedek ellenére a köztudat részévé tegye.

Marx József előadása Radványi Géza rendhagyó pályájáról szólt.

A közép- és kelet-európai országok filmjeiről folytatott kerekasztal-beszélgetéssel zárult a második nap programja. Az e térségbe tartozó országok politikatörténeti és kulturális hagyományainak elemzéséből kiindulva keresték az azonosságokat és eltéréseket, a legfőbb tendenciákat a filmek tematikájában és az ábrázolási módban.

Az előadások egy része – más írásokkal együtt – a Filmkultúra 1988. áprilisi számában fog megjelenni.

 

Magyar Filmintézet


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5062