KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

„Big Zbig”

N. N.

Zbigniew Rybczynski retrospektív sorozata a BBS Toldi Moziban 1996. szeptember 27-30. A BBS Toldi Estéje és a Budapesti Lengyel Intézet közös rendezvénye.

Zbigniew Rybczinski (1949. Lodz) Tangó című filmjére 1983-ban Oscar-díjat kapott az animációs rövidfilm kategóriában. Ezzel a díjjal végérvényesen szakított a hivatalos filmrendezői pályával, amit igazából el sem kezdett soha. Amerikába költözve csak videóműveket készített.

Rybczynskinek már a korai filmjeit is videó nélkül csinált videóműveknek tekintik sokan, pályájának egészét jellemzi, hogy az esztétikai értékek és a technológiai újítások egymásból fakadnak.

Előbb festőnek tanult, majd részt vett a Filmes Formai Műhely (Warsztat Formy Filmowej) történelmi avantgárd csoportban és animációs filmeket csinált. Később klipeket készített – többek között – az Art of Noise-zal, Mick Jaggerrel, feldolgozta Ravel Boleroját és A Patyomkin páncélos lépcsőjelenetét. Legújabban a „magas érzékenységű elektronikával” kísérletezik. Nemrég egy berlini nemzetközi experimentális filmközpont létrehozásával bízták meg.

„Anélkül, hogy eldobnánk a múltat, nem élhetünk”, vallja Rybczynski, aki munkahelyén valamikor a Szolidaritás Alapító Bizottságának vezetői között volt, s míg odahaza a „politikai”, az új világban az „esztétikai cenzúra” elvárásaival szembesülve dolgozik. Budapesti jelenléte igazi szenzáció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=351