KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az esküdt

Tamás Amaryllis

A különös hangulatú „bioszobrokat” készítő, fiát egyedül nevelő Annie Laird – szabad akaratából – esküdt lesz egy minden hájjal megkent, ördögien agyafúrt maffiózó perében. Naivan úgy gondolja, hogy egyik legbecsesebb állampolgári joga, hogy véleményét (az esküdtszék tagjaként) szabadon kinyilváníthatja. A modern demokráciák alkotmányos gyakorlatának alapjogait azonban ismeri a gengszterfőnök is. Erre alapozza sátáni tervét, és egy bérgyilkost (Alec Baldwin) azzal bíz meg, válassza ki az esküdtek közül azt a személyt, akiről úgy véli, képes lesz számára kedvező irányba befolyásolni a per kimenetelét. A választás a mintapolgár Annie Lairdre esik (Demi Moore). A nő eleinte nem sejti, miféle kockázatos kalandba sodorja magát és környezetét. A bérgyilkos maga a megtestesült „gondolatrendőrség” – egyszemélyes Orwell-látomás. Kezdetben kifinomult pszichológiai módszerekkel dolgozik, egyre erőszakosabb „érvelése” nyomán azonban hősnőnk fokozatosan rádöbben kiszolgáltatottságára, és szakít a „demokratikus jogállamisággal” kapcsolatos gyermekded elképzeléseivel. Csapdára csapda, erőszakra erőszak a válasz. A sérelem – amely úgyszólván törvényszerűen éri politikai infantilizmusáért cserébe – önbíráskodásra kényszeríti, fia életének védelmében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=271