KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Salamon király kalandjai

Kovács Kata

The Legend of King Solomon – magyar-izraeli, 2017. Rendezte: Albert Hanan Kaminski. Írta: Böszörményi Gyula és Albert Hanan Kaminski. Zene: Ady Cohen. Gyártó: Eden Productions / Cinemaon. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 80 perc.

A Berg Judit nagysikerű történetéből készült Lengemesék után idén kerül a mozikba Pálfi Zsolt animációs rendező másik munkája, az izraeli-magyar koprodukcióban készült Salamon király is, ugyan itt az alkotó (és vele a magyar Cinemon stúdió) nem az egész produkcióért, hanem kizárólag az animációs rendezésért felelt, és maga a történet is inkább a közel-keleti közönség szívéhez áll közel, mint a hazaiéhoz. Az iskolás korosztálynak szóló, hagyományos rajzanimáció alkalmazásával készült történet Salamon ifjúkorából uralkodóvá érésének kalandjait és a párválasztását (megrendezett vs. szerelmi házasság) meséli el. A történetbeli próbatétel ugyanakkor az apák bűneivel való leszámolásról is szól, és ez talán a legnagyobb ereje: az ifjú trónörökös ellenfele Edóm utolsó királyának fia, aki Salamon apja, Dávid bűnéért, Edóm lerombolásáért esküdött bosszút.

Mi sem áll azonban távolabb a Salamon királytól, mint a bibliai történetek komorsága, habár a legnagyobb gyengéje épp az, hogy a könnyedséget nagyon gyenge („a róka rókázik”) humorral fűszerezi. A film részben maga is az ifjú Salamonhoz illően éretlen, és a jellegtelenség csapdájába esik: a 700 millió forintos költségvetés nem volt elég a műfajához illően grandiózus, nagyköltségvetésű animációs filmre, a látványvilága pedig nem elég egységes és kidolgozott, főképp pedig nem egyedi ahhoz, hogy művészi igényessége miatt keltsen feltűnést. Ugyanakkor a Böszörményi Gyula nevét dicsérő forgatókönyv nagyon is fordulatos, jó értelemben tanulságos, karakterei kidolgozottak és szerethetőek, a fiatal Salamon figuráját pedig sok játékossággal ragadja meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13453