KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Maraton életre-halálra

Bata Norbert

Marathon Man – amerikai, 1976. Rendezte: John Schlesinger. Szereplők: Dustin Hoffman, Laurence Olivier, Roy Scheider. Forgalmazó: Paramount. 133 perc.

„Biztonságos?” – faggatja a székhez kötözött főhőst leendő kínzója, s ez nem csupán a mit sem sejtő, kiszolgáltatott embernek címezhető, tágabb értelemben egy egész korszak társadalmi horizontja felé mutat. A legendás kérdés – és a publikumot a viszonylag kevés megmutatott erőszakkal is alaposan felzaklató jelenet – a paranoiathriller sűrítményeként fogható föl: a Maraton életre-halálra a hetvenes években felívelő thriller-ciklus egyik eminense, s olyan művekkel karöltve, mint a Magánbeszélgetés, A Keselyű három napja és A Parallax-terv, a (jóllehet nem mindig) ártatlan kívülállókat is felemésztő kémjátszmákról, politikai cselszövésekről s legkivált a mindent behálózó megfigyelésről állít fel nyugtalanító diagnózist. Ebben a világban bárkiről – még a fivérünkről, szeretőnkről is – kiderülhet, hogy hamis képet mutat magáról, s az életünk megmentőjeként fellépő ügynök egy szempillantás alatt a vesztünkre törhet. Szövevényes, földrészeken és korszakokon átívelő bonyodalmakba sodródik a múlt démonaival viaskodó doktorandusz-hallgató (Dustin Hoffman emblematikus szerepe) – a címadó maratoni futás megszállottja –, aki nemcsak eszmeileg, de hús-vér valójában is szembekerül a történelem egyik szörnyetegével, a Mengeléről mintázott, fogorvosi kínzásokban módfelett jártas náci háborús bűnössel (Laurence Olivier kimért, ám vérfagyasztó megformálásában).

Az Éjféli cowboyjal Amerikába érkezett angol direktor, John Schlesinger kiváló filmje műfaji érdemein túl technikatörténeti értelemben is fontos darab. Bár a köztudat a steadicames képalkotás fölavatását hajlamos a Rockyhoz kötni, Garrett Brown találmánya itt debütált – s maga Brown kezelte a testre erősített, stabilizáló-rendszerrel felszerelt kamerát –, a futó és/vagy menekülő főhőst láttató szekvenciákban.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11275