KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az erdei fantom

Alföldi Nóra

The Burning – amerikai, 1981. Rendezte: Tony Maylam. Szereplők: Brian Matthews, Leah Ayres, Brian Backer. Forgalmazó: Ultrafilm. 88 perc.

Keresve se találhatnánk markánsabb zsánert a slashernél, ráadásul igen tetszetős örökségeket tudhat magáénak: a hetvenes évek exploitation hullámából valamint Hitchcock Psychójából sarjad, vérének konzisztenciáját az olasz giallo sűríti. Antagonistái kiűzték a természetfelettit a horrorból, a közönség pedig zsigeri vágyainak (szex és erőszak) maximális kielégítése végett emelte szinte minden darabját a kult-mennyországba. Külön öröm, hogy mizantróp hangvétele és gátlástalan, kizsákmányoló-gesztusai miatt a műfajra ráhúzható minden, ami rossz volt a nyolcvanas években; mindennél beszédesebb a művek szeriális, egy srófra járó logikája (szex és erőszak), a kaszabolásra ítélt pöffeszkedő pubertáskorúak csökött világképe (szex és erőszak), valamint a mindenféle szúró-vágó eszközzel felszerelkezett néma gyilkológépek konzervatív mentalitása, frusztrációinak háttere (szex és erőszak).

Az erdei fantom hörgő, gigantikus ollójával testeket intim helyeken szurkáló Cropsyja egy nyári táborban vesztette el emberi küllemét, egy balul elsült kamaszcsíny következtében testfelszínének 100%-án megégett, arca helyén rongyos heg-textúra éktelenkedik. Pár plasztikai sebészeten és elmeosztályokon eltöltött év után visszatér a tett helyszínére, hogy kiélje minden vérszomját, hiszen a tábor azóta is hemzseg a kanos kisfiúktól és térdzoknis, melltartót nem viselő, ám sokat zuhanyzó lányoktól.

Cropsy története nem újdonságértékével hat, vitathatatlan azonban, hogy apró meglepetésekkel szolgál – szinte minden női hősnek képkeretbe kerül a cicije, több a szex, mint a művér, hiányzik belőle a final-girl, a cenzorok pedig annak idején a féltucat nem ivarérett kiskorú lemészárlása miatt fanyalogtak. A film igazi különlegességét alkotói jelentik, Az erdei fantom a Weinstein fivérek egyik első munkája – szokatlan mozzanat ez egy olyan producerpárostól, akik később a szolid midcult- és indie-filmek aranykorát hozták el; másik oldala az éremnek, hogy Tarantinót is ők fedezték fel, sőt a filmbizniszben féktelen mohóságuk és harsány gátlástalanságuk is közismert.

Extrák: Eredeti előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10159