KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Szellay Alice (1918–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Lengyel László: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Kovács András Bálint: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Jancsó Miklós: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Bikácsy Gergely: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Schubert Gusztáv: Tabuk és totemek A szabadság csele

• Almási Miklós: Mr. Hákli zsebből forgat Doku-fikció Steve Soderbergh-ről és a videóról
• Bikácsy Gergely: A lenyergelt szamár szex, hazugság, videó
• Sneé Péter: Szagos siker John Waters piszkos gyönyörűsége
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A gazdag keleti rokon Cannes 2.
LENGYEL FILM
• Kovács István: A kegyetlenkedés esztétikája Kihallgatás
• Koltai Ágnes: Lelki vitamin Márciusi mandula

• Várkonyi Tibor: Faulkner kalandja de Gaulle tábornokkal Egy meghiúsult filmterv
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A konyharend lovagjai Vattatyúk
• Schéry András: Csodák Milánóban Maurizio Nichettiről
VIDEÓ
• Hirsch Tibor: Fényképezz vissza! Videóvilág
FESZTIVÁL
• Fáber András: Közeledések Strasbourg
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Homo novus
• Tamás Amaryllis: Csoda Manilában
• Hegyi Gyula: Fekete mágia
• Koltai Ágnes: Az emlékmás
• Kovács András Bálint: Vadászat a Vörös Októberre
• Harmat György: Párjáték
• Fáber András: Lévy és Góliát
• Szemadám György: Űrgolyhók
ELLENFÉNY
• Koltai Ágnes: Katharina Blum meg a tisztesség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sárkányszív

Tamás Amaryllis

Az ironikus sárkányfolklór-filmet a hiedelemmondák ősisége hatja át. A kalandokban és fantasztikumokban bővelkedő varázsmese Krisztus után 984-ben játszódik, a helyszín Avalon, Arthur király legendák övezte szigete.

A démonikus lény, Draco (hangja: Sean Connery) – fajtájának utolsó példánya – agyafúrt tréfacsináló, de a nagyvitézségű lovagtól, Bowentől sem idegen némi szélhámosság. Mitikus méretű küzdelmük nem merül ki a természetfeletti hatalmakat befolyásoló mágikus praktikák meghiúsításában, inkább abban, hogy a fantasztikus mesekalandok újra életre ébredjenek. Itt a hétköznapok csatározásaiban helytállni legalább annyira fontos feladat– vitéznek, sárkánynak egyaránt – mint csodát teremteni.

Ha parodisztikussá szelídült hőstípusaival – a reáliák és a mitikus elemek olykor diszharmonikus filmszövedékében – a Sárkányszív nem képvisel is olyan kulturális értéket, mint a hiedelemtörténet klasszikusai, azok az ifjú mozikalandorok lelik majd benne örömüket, akik a mesélni tudást a megbecsült tehetségjegyek közé sorolják.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=71