KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Szellay Alice (1918–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Lengyel László: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Kovács András Bálint: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Jancsó Miklós: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Bikácsy Gergely: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Schubert Gusztáv: Tabuk és totemek A szabadság csele

• Almási Miklós: Mr. Hákli zsebből forgat Doku-fikció Steve Soderbergh-ről és a videóról
• Bikácsy Gergely: A lenyergelt szamár szex, hazugság, videó
• Sneé Péter: Szagos siker John Waters piszkos gyönyörűsége
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A gazdag keleti rokon Cannes 2.
LENGYEL FILM
• Kovács István: A kegyetlenkedés esztétikája Kihallgatás
• Koltai Ágnes: Lelki vitamin Márciusi mandula

• Várkonyi Tibor: Faulkner kalandja de Gaulle tábornokkal Egy meghiúsult filmterv
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A konyharend lovagjai Vattatyúk
• Schéry András: Csodák Milánóban Maurizio Nichettiről
VIDEÓ
• Hirsch Tibor: Fényképezz vissza! Videóvilág
FESZTIVÁL
• Fáber András: Közeledések Strasbourg
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Homo novus
• Tamás Amaryllis: Csoda Manilában
• Hegyi Gyula: Fekete mágia
• Koltai Ágnes: Az emlékmás
• Kovács András Bálint: Vadászat a Vörös Októberre
• Harmat György: Párjáték
• Fáber András: Lévy és Góliát
• Szemadám György: Űrgolyhók
ELLENFÉNY
• Koltai Ágnes: Katharina Blum meg a tisztesség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tomb Raider

Kömlődi Ferenc

 

A Tomb Raider se kerülhette el végzetét: jó hollywoodi szokás szerint megfilmesítették, kivesézték, megszentségtelenítették. Az „eseményt” óriási csinnadrattával harangozták be, Lara-jelöltek jöttek és mentek, míg rá nem bukkantak a mellbedobással nyerő Angelina Jolie-ra. Hogy miért pont ő lett a kiszemelt, s nem egy B-szériás modell, esetleg hasonló (valószínűleg még előnyösebb) anatómiai tulajdonságokkal bíró pornósztár, csak az alkotók (?) és a marketingguruk tudják. Merthogy Jolie kisasszony színészi produkcióját – az egyetlen John Voightot leszámítva – csak a többi, valószínűleg D- és E-kategóriás aktor múlja alul. Na és a rendezés, a forgatókönyv, a produceri munka. A vizualitás csak-csak eldöcög, igaz, ennyi a minimum, amit egy mai hollywoodi mozitól elvárhatunk. Szerencsétlen egybeesések következtében, adott esetben (sajnos) a maximum is.

Hiába száguld a hősnő kontinensről kontinensre, mégis döcög a történet, kidolgozatlanok (pontosítsunk: egyáltalán nincsenek kidolgozva) a karakterek, a szokásos giccsbe hajló szentimentalizmus (apa-lány viszony), high tech csúcsbutaságok, amúgy akció akciót követ, változatos gyilok-módozatok (első, s leghatékonyabb az ősi hasba-rúgás), gigászira (galaktikusra, sőt univerzálisra) turbózott, mitikus szósszal (popularizált kabbala, popularizált buddhizmus) lebutított összeesküvés-elmélet. A szálakat – mint az utazási irodák pompás katalógusaiban – angol kastélyokban, velencei palotákban, Angkor erődtemplomaiban, örök hófedte sarki tájakon szövik. Illuminátusok a főszereplők: szegény Robert Anton Wilson, tőle is zanzásítottak a „szerzők”… Egyéb források: Indiana Jones, Mátrix stb., stb. Az eredeti Larát, a cyberhősnőt viszont elfelejtették. Kár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3418