KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Szellay Alice (1918–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Lengyel László: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Kovács András Bálint: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Jancsó Miklós: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Bikácsy Gergely: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Schubert Gusztáv: Tabuk és totemek A szabadság csele

• Almási Miklós: Mr. Hákli zsebből forgat Doku-fikció Steve Soderbergh-ről és a videóról
• Bikácsy Gergely: A lenyergelt szamár szex, hazugság, videó
• Sneé Péter: Szagos siker John Waters piszkos gyönyörűsége
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A gazdag keleti rokon Cannes 2.
LENGYEL FILM
• Kovács István: A kegyetlenkedés esztétikája Kihallgatás
• Koltai Ágnes: Lelki vitamin Márciusi mandula

• Várkonyi Tibor: Faulkner kalandja de Gaulle tábornokkal Egy meghiúsult filmterv
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A konyharend lovagjai Vattatyúk
• Schéry András: Csodák Milánóban Maurizio Nichettiről
VIDEÓ
• Hirsch Tibor: Fényképezz vissza! Videóvilág
FESZTIVÁL
• Fáber András: Közeledések Strasbourg
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Homo novus
• Tamás Amaryllis: Csoda Manilában
• Hegyi Gyula: Fekete mágia
• Koltai Ágnes: Az emlékmás
• Kovács András Bálint: Vadászat a Vörös Októberre
• Harmat György: Párjáték
• Fáber András: Lévy és Góliát
• Szemadám György: Űrgolyhók
ELLENFÉNY
• Koltai Ágnes: Katharina Blum meg a tisztesség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tortúra

Kovács Patrik

Misery – amerikai, 1990. Rendezte: Rob Reiner. Szereplők: James Caan, Kathy Bates, Richard Farnsworth. Forgalmazó: Bontonfilm. 107 perc.

 

A Tortúra Stephen King egyik legrétegzettebb könyve. Egyszerre álomszerű thriller (bevallottan akut drogmámorban fogant), szemérmes önarckép, valamint művész és műalkotás viszonyát kommentáló metaregény. Rob Reiner 1990-es filmverziójában az első aspektus bontakozik ki, sőt a rendezőt valójában az izgatta, miként gyúrhatna hitchcock-i kamarathrillert az alapanyagból. Így hát a Sziklás-hegységben balesetet szenvedő sztáríró (James Caan) és az őt túszul ejtő fúria (Kathy Bates) történetéből feszes szerkezetű, kiváló ritmusú mozi született, mely még távolabb rugaszkodik a horror éjsötét vidékétől, mint a regény. King nem méri fukar kézzel a rémmesébe illő motívumokat (műve félholtra éheztetéssel, csonkítással és a szadizmus egyéb formáival terheli az olvasót), Reiner azonban szűkebb kereteket szab az erőszaknak (még ha néhány pillanatot merészen is szceníroz). E megfontolásnak is köszönhető, hogy a Tortúra szerencsésen eloldódik a rémmesei talajtól. Sőt, számos értelmezést kínál: az egyértelmű freudiánus olvasat (a mozgásképtelen író óriáscsecsemővé lesz elrablója házában) mellett a férfi-nő kapcsolatok tükreként, továbbá az írói (művészi) újjászületés krónikájaként is tételezhető.

Reiner bravúrosan ütemezi a feszültséget, s nagyszerűen növeli a kiszolgáltatott főhősre nehezedő nyomást. A forgatókönyvet jegyző William Goldman precízen követi az eredeti cselekmény főbb mozzanatait, s ha némely részmegoldást illetően eltér attól, az fontos célt szolgál (például a filmben az író számára sikeres önterápiával ér fel a pokoli kaland). A cselekmény szőttesén csupán egyetlen lyuk éktelenkedik: a seriffet (Richard Farsworth) forró nyomra vezető fordulat dramaturgiailag megalapozatlan. Mindenért kárpótol azonban a színészi játék: bár Kathy Bates feladata a hálásabb, s tény, hogy alakítása maga a színészi mesterkurzus, a férfi főszerepet alakító James Caan teljesítménye ugyanúgy lenyűgöző. Míg Bates az őrület legmélyebb bugyraiba hatol, addig Caan tűpontosan jeleníti meg a páni félelem, a kétségbeesés és a tompa remény ezernyi színárnyalatát. Akárcsak Reiner korábbi King-adaptációja (Állj mellém!), a Tortúra is kisebb műremek: kötelező mindazon mozistáknak, akik kedvelik a nemesen konzervatív, egyben gondolatébresztő thrillereket. Még Hitchcock is elégedetten csettintene.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14198