KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Neveletlenek

Karcsai Kulcsár István

 

Az angol irodalom már korábban felfigyelt arra, hogy a világbirodalom marcona és makulátlannak tűnő hadfiai körül talán még sincs minden rendben. Hogy a hatalmas gyarmatok nem lesznek örökkévalóak. A film, a jóval fiatalabb és gyermetegebb művészet sokáig csak mesélt erről a témáról. Hősies, kalandos történeteket, mint A hindu lándzsás, a Balaklava, a Négy toll. Egy nemzedék kamaszkorának nagy moziélményei voltak ezek a filmek. Aztán, ahogyan a világ egyre bonyolultabbá, a filmművészet pedig nagykorúvá vált, már nem lehetett folytatni az ilyenfajta meséket. Tony Richardson például megcsinálta az emberéletet ostobán semmibevevő militaristákról szóló igazi Balaklavát A könnyűlovasság támadásában.

Barry England kortárs angol színműíró az ötvenes években szolgált hazájának egy Távol-Keletre kihelyezett csapattesténél. Nyilván személyes élményei is közrejátszottak abban, hogy 1970-ben írt Neveletlenek című színművében, időben távolabbra helyezve a cselekményt, leleplezze a konzervatív, ósdi morál, a rossz érdekeket védő becsületkódex fonákságait. A színműből, melyet 1972-ben emlékezetes előadásban mutatott be a budapesti Nemzeti Színház, készült Michael Anderson filmje. Némileg elnézőbb ezzel a tiszti világgal szemben, mint a színdarab, de így is elég elgondolkodtató mondanivalót közöl érdekes, feszült cselekményvezetéssel. A színészek pedig remekül érzik, értik és tomácsolják ezt a jellegzetes angol világot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7320