KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hüvelyk Panna

Harmat György

 

Mesefilm, természetfilm, kalandfilm a Távol-Keletről. Filmforgalmazóink rájöttek, hogy a japánoknál nemcsak a művészfilm terem meg, hanem a rossz és jó, kellemetlen és kellemes, de mindenképpen vérbeli, közönségvonzó kommersz is. A kellemesek közül való ez az Andersen-meséből (Pöttöm Panna) készült rajzfilm, annak ellenére, hogy rajzstílusa híján van minden egyéni leleménynek, s hogy zavaróan igénytelen az édeskés slágerzene-körítés. (Ráadásul a legtöbbször elhangzó dal első négy hangja egy-az-egyben az Óz, a csodák csodája Judy Garland énekelte betétdalából – Over the Rainbow – származik.)

Eleinte túlzottnak tartottam a figurák által sűrűn potyogtatott könnyeket is, míg eszembe nem jutott, hogy gyerekkoromban milyen jókat sírtam Andersen meséit olvasva. A dán meseköltő szellemétől e film érzelmessége éppúgy nem idegen, mint az azt oldó, kedves, karikaturisztikus humor. A komikus ábrázolás csúcspontját a film vége felé egy remek jelenetben éri el, amikor Panna édesanyjának (aki érti az állatok beszédét) a békák pantomimben kénytelenek előadni lánya házasságának történetét, s ebből az egész mese fergeteges paródiája kerekedik ki. A rajzfilm-változat készítői kissé átalakították Andersen történetét, még anakronizmusokat is beleszőttek: az átlagnál alig jobb, de mindvégig szórakoztató filmet hoztak létre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6627