KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A jövő kezdete

Tamás Amaryllis

 

A Kevin Spacey alakította megbölcsült tanár a teljes és tiszta életnek ritka példája. Nem hagyja, hogy érzékei, komor tapasztalásai elsinkófálják lelkének jóra, szépségre törekvését. Múltjának sötét verméből kikapaszkodva mindennap esélyt ad – érdek nélkül – nemes cselekedetek végrehajtására. Elszánta magát a jóra. „Bölcs ember a természetes kincsek legmohóbb kutatója” – mintha a senecai erkölcsi levelek és elvek adnák a vállalt életmottót. Jámborság és elragadtatás, a jóság – mint egyedüli állandó és romolhatatlan élvezet –, a természetet, a természetest mesterséges ösvényekkel összekuszált ezredfordulón szinte szégyellni való jellembéli kiváltságok. Ahogy az Kevin Spacey kiváltságos igyekezete is: rávezetni tanítványait, hogy a gonosz gyűlölete nem szünteti meg a gonoszt, hanem megerősíti. De a szívből jövő együttérzés szembeszállhat vele. Fényt hozhat oda, ahol nem volt Fény. S hogy a lélek nagysága nem annyira az előrenyomulásban van, mint abban, hogy körül tudja határolni és el tudja rendezni önmagát.

Kevin Spacey tanítómestere attól hiteles, hogy nem lép túl az emberi mértéken. Beéri vele.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3257