KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Ötcentes mozi

Karcsai Kulcsár István

Az irodalom a színház történetére, múltjára illő tisztelettel, némi meghatott emelkedettséggel emlékezünk. A mozinak ezzel szemben csak legendája van, kicsit groteszk, enyhén megmosolyogni való, ám mégis küzdelmes múltja. Ezt a hangulatot, a „régi idők mozija” korszakát jól ismerjük Steno filmjéből, Mándy kötetéből. Peter Bogdanovich az Ötcentes moziban az ősforrásig nyúl vissza, az 1910-es évekig, mikor ez a régi mozi virágkorát élte. Szerinte Amerikában „az aranyláz után a mozi volt az utolsó nagy kaland”. Mint a magyar tévében is nemrégiben sugárzott Papírholdban, Bogdanovich ebben a filmjében is kellő érzékkel adagolja a komédiát és a nosztalgikus mozzanatokat, de ezúttal a burleszk stílus is jelentős szerepet kap, ami szintén kedves műfaja a rendezőnek. Főleg a film utolsó harmadában emelkedik meg a két cselekményszálon indított történet, de addig is sok mulatságos dolog történik, méghozzá olyan kiváló színészek előadásában, mint Ryan O’Neal és Burt Reynolds, akik pontosan érzik a múltidézésnek a komikum és a nosztalgia határán mozgó stílusát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8236