KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fényjel a hídnál

Szentistványi Rita

 

Megtalálható itt minden, ami egy partizánfilmhez kell; szabotázsakciók, hídrobbantás, beépített ügynök és ellenügynök, félrevezető rádióüzenet, rossz német és rosszabb német, jó partizán és még jobb partizán. Az események a közhelyek törvényszerűségével követik egymást. Mihail Prudnyikov, a forgatókönyv szerzője azzal próbálja felcsigázni az érdeklődésünket, hogy a tét ezúttal egy gyermekotthon lakóinak élete. Csakhogy ezek a gyerekek visszatérnek a fasiszták által lezárt területre – nem kis gondot okozva a környéken tevékenykedő partizáncsoportnak. Prudnyikov nagyvonalúan azzal indokolja az otthon vezetőjének döntését, hogy a gyerekek nem ehetik el a falusiak elől az élelmet, a néző mégsem tudja elaltatni gyanúját: ha nem mennének vissza, nem lehetne látványosan harcolni a megmentésükért.

Abban a pillanatban, amikor világossá válik, hogy az alaphelyzet nem több, mint a hatásvadászat eszköze, fokozatosan érdektelenné válik a történet. A továbbiakban legfeljebb annak örülhetünk, hogy a szerepük szerint falatka kenyérért könyörgő gyerekek ma már nem tudnak hiteles mozdulattal kapni az ennivaló után. Ez viszont nem a film érdeme.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6865