KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A messzi észak

Parádi Orsolya

Tout en haut du monde – francia-dán, 2015. Rendezte: Rémi Chaye. Írta: Claire Paoletti, Patricia Valeix és Fabrice de Costil. Zene: Jonathan Morali. Gyártó: Maybe Movies / Sacrebeleu Productions / France 3. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Szinkronizált. 81 perc.

 

Az elsőfilmes francia rendező, Rémi Chayé nevét korábban olyan animációs produkciók stáblistáján láthattuk, mint az Oscar-jelölt Kells titka, vagy A festmény. Első önálló filmje dacol a napjainkban divatos hiperrealista stílussal, melyben minden kis szőrszál külön életet él a főhős buksi fején. Ehelyett elnagyolt, nagy foltokkal, impresszionista stílusban festi fel világát, az északi sarkkörre komponált pasztellszínekkel, de a francia BD-kre jellemző, erőteljes vizualitással. Filmje szépségét is ez adja: meghökkentően és jólesően sok üres teret kapunk a fantázia játszóteréül.

Az Annecy Filmfesztiválon közönségdíjat, Tokióban nagydíjat nyert animációs film története 1882-ben kezdődik, a cári Szentpéterváron, ahol az elsőbálozó Szása akaratlanul keresztbe tesz apja karrierjének, amikor ellentmond a bál vendégeként meghívott hercegnek. A törékeny, 16 éves arisztokrata lány maga is kutató szeretne lenni, és nem hiszi el, hogy hőn szeretett nagyapja, Olukin, a híres felfedező odaveszett utolsó expedícióján. Álmait követve egy havas hajnalon megszökik otthonából, és megcélozza az Északi-sarkot. Ám hogy odáig eljusson, nem kevés akadályt kell legyőznie vízen, jégen és földön. A történet fókuszában nemcsak Szása karaterfejlődése áll, fontosabb környezetére gyakorolt hatása, az, hogy miként bontja le az előítéleteket maga körül. A patyolatkezű kislány akaratereje segítségével bebizonyítja, hogy komolyan kell venni, a kikötői kocsmában éppúgy, mint a zord tengeri hajó legénysége között. Az A messzi észak kellemes filmzenével megtámogatott, pompás atmoszfériájú családi rajzfilm, melynek ott a helye a fontos kortárs gyerekanimációk között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12857