KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Szervezet

Kapecz Zsuzsa

 

Viva Maria! – kiáltja a főhős, ahogy kilép a börtön kapuján, és kitárja karját a szerencse felé. Ebben a pillanatban kattan egy fényképezőgép. Ezzel a képpel, rejtélyesen és hatásosan kezdődik a film, de később egyre inkább elfárad. A frissen szabadult Vász egyenesen Várnába siet, hogy felvegye a kapcsolatot egy kábítószercsempész társasággal. A nehezen megszerzett hamis útlevél és nagyobb mennyiségű valuta meghozza a kedvét ahhoz, hogy megpróbálja ellopni a banda heroin-készletét. Ez sikerül is, egy olyan lány segítségével, akiről végig nem derül ki, hogy széplány vagy csak szép lány. Vász mindenesetre beleszeret. Róla ábrándozik a Londonba induló hajón, hóna alatt a teászacskóba gyömöszölt heroinnal, és készül a Szervezettel való nagy találkozásra. Ekkor jelenik meg a rendőrség, és – felettese gratulál az eredményes munkához. Vász ugyanis beépített ember, az ő leleményességére épült az egész akció. Minden rendben is volna, néhány szóval a szép lány iskoláztatását és jobb útra térítését is elintézik, de sajnos, a lányt az utolsó pillanatban megölik. Így hát a néző mégsem tud felhőtlenül örülni a vállalkozás sikerének, főleg, ha visszaemlékszik arra, hogy a több mint tízperces főcímlista alatt milyen sokat ígérő képekkel és történettel kecsegtették.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6626