KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy szerzetes szerelme

Gáti Péter

 

Modern, filmes legenda-rekonstrukció Dorotej orvos-szerzetes 1300 körül játszódó története. Historikus és kalandos ez a film, anélkül, hogy a látszatigazságoknál és -jelenségeknél mélyebbre hatolna. Csupán a történelemkönyvek „középkor”-fejezetének illusztrációját nyújtja a nézőnek. Feltűnnek – a tanultakkal egyezően – a korszak két társadalmi osztályának reprezentánsai. Az igénytelen paraszti életet élő földesúr – hűbéreseivel, obligát várával és hervadóan szép, boldogtalan feleségével –, és a röghöz kötött, a pallosjognak kiszolgáltatott szerencsétlen jobbágy. Nem feledkezik meg a rendező az egyházról sem, fontos hangulati szerepet szán a misztikus légkörű kolostorok bemutatásának. Legendaszerűen befejezett jellemek, előre kitalálható és logikailag levezethető konfliktusok irányítják Dorotej sorsát. A füvekkel gyógyító barát a Jó inkarnációja, született humanista, és megjelenítése nem nélkülöz bizonyos krisztusi képzettársításokat sem. A szép tájakon megelevenedő üres egyházi liturgiák és világi események hol naturális ábrázolásban, hol meg légies emelkedettségben mind a sötét, nyers, de szenvedélyes középkort hivatottak dokumentálni. Az ugyancsak emberi alakot öltött ősgonosz megakadályozza a harmónia és a boldogság eliziumának eljövetelét. Mert győz a rossz, s mert – ebben a filmben – ilyen egyszerű a világ. Mindezen szellemi és rendezői igyekezet ellenére a filmnek nem sikerült hitelesen felidéznie a középkort, s épp ugyanez okból kortalan értékei sem lehetnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6418