KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa

Molnár Péter

 

Az Ifjú Sherlock Holmes jellegzetes darabja a 80-as évek új-hollywoodi mozgókép-meséinek. A nézőtéren ülő kiskamaszok ezekkel a „szelídített” borzalmakkal vezettetnének be a felnőtt filmek világába, ha nem volnának már amúgy is a horror- (és pornó) műfajok alapos ismerői.

A film egzotikus kellékei a producer, Steven Spielberg alkotásainak sikerreceptjére emlékeztetnek. A fúvócsőből kilőtt tüskék tébolyító hallucinációkat okoznak, alkalmat adva Barry Levinson rendezőnek, hogy a London kellős közepén játszódó történetben is kiélhesse fantáziáját. A külvárosi raktár rejtekében felépített hatalmas, fából összetákolt piramis ugyan már túlzásnak tűnik, de Levinson, akárcsak mestere, Spielberg szokott, gyakran kikacsint a filmből, mintha azt mondaná: „Ez csak játék”. A vad ábrázatú szektatagok mókásan egymásnak ütközve vétik el hatalmas szablyáikkal az ügyetlen Watsont, a Temze jégtáblái között eltorzuló tekintettel alámerülő gyilkos pedig egy fogadóban tűnik fel a befejező képsorokon, egyben jelezve: a Gonosz kiirthatatlan.

Ez a slusszpoén persze korántsem öncélú. Feltehetően üzletről van szó, a poraiból feltámadó Rosszal így folytatódhat a küzdelem. Jöhet a Sherlock Holmes II.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5343