KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

XXX

Kovács Marcell

 

Egy jól fényképezett, lavinával kísért snowboard-hajsza menti meg Rob Cohen filmjét az azonnali feledéstől. Pedig a közepesen izgalmas akciófilmek mestere nem kisebb mutatványra vállalkozik, mint hogy a Halálos iramban sikerén felbuzdulva Vin Diesel segítségével faragjon a kor igényeit maradéktalanul kielégítő, extrém sport-megszállott akcióhőst James Bond lejárt szavatosságú figurájából.

A frankensteini beavatkozás eredménye egy politikailag tetőtől-talpig tekintélyellenes, modorában kedvesen tapló, vízhatlan és ütésálló elemes maci. Az új Bruce Willis-ként reklámozott Diesel a fejlesztésnek ebben a fázisában egyelőre még csak olyan hatást kelt, mintha a Menekülés New Yorkból Snake Plisskenjét a nem éppen gumiarcú Kurt Russel helyett a hullamerev Dolph Lundgren alakítaná egy gördeszkával a hóna alatt. Ami persze nem feltétlenül lenne probléma, ha a történet megfelelő sűrűségben kínálna számára testhezálló elfoglaltságot. De a Prágában székelő orosz anarchista gengszterbandába beépülő speciális ügynök leginkább a nyúzott Asia Argento körül legyeskedik, és a korhatár-szempontokra igen érzékeny alkotói fantázia van annyira szégyellős, hogy a románc teljes érdektelenségbe fulladjon.

Az XXX a hasonlóan modernista Kardhal második ligás változatának hat, amelyben a sztori hézagait a manapság divatos nyaktörő sportok képei pótolják ki. Csakhogy amíg például a Music TV Jackass-sorozatának burleszk-parádéja lüke vigyorral vezeti elő a legéletveszélyesebb kunsztokat is, az XXX halálosan komolyan veszi magát, miközben nem is félelmetes. Hiába javítja meg Diesel a digitális technika hathatós támogatásával Steve McQueen 1963-as motoros kerítésugrás rekordját jó két méterrel, a film csak nagyon ritkán olyan kemény, mint a kísérőzenében folyamatosan döngölő eszelős nu-metal és techno szerzemények. A befejezés Bond-filmekre kacsintó, cukros tengerparti idillje alatt például egyáltalán nem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2727