KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Báthory – A legenda másik arca

Schreiber András

Bathory­ – szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai, 2008. Rendezte és írta: Juraj Jakubisko. Kép: Ján Duris. Zene: Simon Boswell. Szereplők: Anna Friel (Báthory Erzsébet), Karel Roden (Thurzó György), Hans Matheson (Caravaggio), Vincent Regan (Nádasdy), Franco Nero (Mátyás király). Gyártó: Eurofilm Stúdió / Film and Music Entertainment / Jakubisko Film Slovakia. Forgalmazó: ?????. Feliratos. 138 perc.

Bár a nyolcvanas évek óta óvatosabb történészek leszámolnának a Báthory Erzsébetet övező legendával, és mintegy rehabilitálva a grófnőt koncepciós per áldozataként tüntetik fel, a közhiedelemben Báthory továbbra is női Drakulaként él tovább, aki vezeti a Guinness gyilkosnő-toplistáját. A filmtörténet hasonlóképp a vérben tocsogó mítoszt ápolja: a Hammer-klasszikustól (Countess Drakula) Julie Delpy A grófnőjéig a csejtei várúrnő mozgóképes alakja elsősorban mint örök fiatalságra áhitozó szadista (szex)ragadozó jelenik meg. Félig-meddig a filmes rehabilitációt hivatott elvégezni Juraj Jakubisko opusza: a szlovák rendezőnél Báthory Erzsébet mások kapzsiságának (és a visszautasított birtokszomszéd, Thurzó nádor bosszújának) áldozata, sőt a rendező a Báthory-legenda részleteire (a vérben fürdéstől a vár udvarában elásott holttestekig) is igyekszik logikus magyarázatot adni.

Ugyanakkor a Báthory érdekes fantázia-adalékokkal is színezi az áldozat történetét – például a leszbikus vonzalmat felváltja a férfiszerelmet pártoló Caravaggióval folytatott románc. S bár a történeti hűség kedvéért Jakubisko a három részre osztottBáthory alcíméül a grófnő életének három meghatározó alakját választotta, és ezek között Caravaggio nem szerepel (helyette: a férj Nádasdy Ferenc, a fiatalság titkát ismerő Darvulia javasasszony, és Báthory veszét okozó Thurzó György), a barokk festő művészete meghatározó a film képi világát illetően – legalábbis ami a várudvaron belüli jelenteket illeti. A forgatókönyvíró-rendező Jakubisko lassan kibontakozó, és a korrektségbe gyakorta belesüppedő történelmi tablójához az operatőr Ján Duris kifejezetten meleg színeket kevert, hogy a gyógynövényektől vörösre festett kádvíz valóban patakvérnek tűnjék. Hiába azonban a szépen ívelt történet, a fehér foltok fantáziadús befedése, Jakubisko eleve vesztett helyzetből indult – egy mélyen rögzült mítosz esetében a szerecsenmosdatásnál mindig csalogatóbb a borzongás pikantériája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10077