KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A két rodeós

Harmat György

 

Nehezen tudnám eldönteni, hogy Dean Reed író-rendező-főszereplő melyik minőségében végezte rosszabbul feladatát. A film „tucat”-története közismert (többek között a remek Papírholdból): a hősnek hitt, de egyáltalán nem hőshöz méltóan viselkedő főhős végül mégis hőssé lesz. A cselekmény szerint addig próbálja lerázni magáról a ráakaszkodó leánygyermeket, míg az meg nem szereti. A rendezés színvonalához pedig néhány adalék: a verekedések rosszul koreografáltak ; a felhangzó dalokat nagyzenekar kíséri, ám a képen legfeljebb gitárt és nagybőgőt látunk. Rossz ripacskodással lep meg bennünket az a Václav Neckar, aki már pályája kezdetén oly kiváló volt a Szigorúan ellenőrzött vonatok főszerepében. Reed színészi munkája olyan, ahogyan ír és rendez. Énekel is a filmben. A hangja jó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6621