KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 222-es járat

Faragó Zsuzsa

 

Az esti New York nagyon fényes, nagyon hangos, nagyon színes képeivel kezdődik A 222-es járat című szovjet film. A néző fokozódó érdeklődéssel nézi ezeket a képsorokat, s meglepve tapasztalja, hogy Szergej Asztahov kamerája Jelfedező szimpátiával figyeli a „bűnös város” életét.

Ez a nyitottság már csak azért is figyelemre méltó, mert a film éppenséggel egy szovjet–amerikai konfliktus, egy néhány évvel ezelőtt lezajlott politikai botrány történetét dolgozza fel meglehetős hűséggel: egy szovjet táncosnő-sportoló házaspár amerikai turnéjáról csak a feleség térne haza, idő előtt, hogy a férje disszidálása miatti provokációt megelőzze. Ám az amerikai hatóságok a repülőgépet, fedélzetén száznál több szovjet és amerikai utassal, nem engedik felszállni. Több napos, sok menetes tárgyalás kezdődik...

Pergő kalandfilm helyett komótos politikai krimit rendezett Szergej Mikaeljan. Az érzelmességet viszont jól eltalált arányban adagolt irónia és önirónia mérsékli.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5247