KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Angyali szemek

Nagy V. Gergő

The Face of an Angel – brit, 2014. Rendezte: Michael Winterbottom. Szereplők: Daniel Brühl, Kate Beckinsale, Cara Delevingne. Forgalmazó: ADS Service. 97 perc.

 

Ismerjük ezt a trükköt: a témáját megragadni képtelen művész jobb híján arról készít filmet, ahogy küszködik. A betegesen termékeny Michael Winterbottom ezt a kétes szavatosságú mutatványt vezeti elő a legutóbbi munkájában. A bűnügyi izgalmakkal kecsegtető cselekmény egy megroppant önbizalmú rendezőről mesél, aki a 2007-ben brutálisan meggyilkolt angol diáklány, Meredith Kercher nagy nyilvánosságot kapott ügyéből igyekszik játékfilmet készíteni – szóval ugyanazt csinálja, mint feltehetően Winterbottom a film forgatása előtt. A rendező alteregója (Daniel Brühl) egyre csak Perugiában császkál, máskor fojtott dühvel figyeli a tabloid újságírók szenzációéhségét, vagy kislányával skype-olgat, de leginkább a megfelelő nézőpontot keresi a gyilkossági ügyhöz – viszont az Istennek se találja meg. Merthogy az Erasmusos cserediákok könnyű drogokban és orgiákban gazdag életvilágát Dante Isteni színjátékával közös nevezőre hozni – hát ez minden, csak nem egy megvilágító nézőpont. És hiába bukik el a főhős Angyali szemek című filmterve, ha egyszer mi mégis az Angyali szemek című filmet látjuk: feszült mystery thriller helyett enervált drámát a művészi krízisről, amelyben kedvetlenül odakent jelenetek, keresett Dante-utalások és idétlen álombetétek (az egyikben egy Troma-filmbe illő CGI-szörny pusztít) sorjáznak, a főszereplő és dekoratív újságírótársa (Kate Beckinsale) kellemetlen zavarban markolásszák egymást, és minden jószándék dacára sem sikerül Meredith Kercernek méltó emléket, a jól ismert ügyről pedig bármi eredetit állítani. Winterbottom mélyen önreflektív, de hervasztóan lapos filmet forgatott: talán jobban járt volna, ha a producerek őt is kirúgják, mint ahogy nyámnyila hősét a film zárlatában.

Extrák: Semmi


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12695