KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Manolete

Vincze Árpád

Manolete – spanyol-brit-francia-amerikai-német, 2008. Rendezte: Menno Meyjes. Szereplők: Adrien Brody, Penélope Cruz, Juan Echanove. Forgalmazó: Intersonic. 92 perc.

Minden sikeres férfi mögött egy nő áll. S ha a sikeres férfi torreádor, a helyzet így áll: mögötte nő, szemben vele bika. Erről a veszélyekkel teli létállapotról szól Menno Meyjes filmje. A rendező a Manuel Rodríguez Sánchez Laureano néven született bikaviador-legendának – vagyis Manoletének – állít emléket, akinek stílusa, hátborzongatóan nyugodt arénabeli jelenléte lenyűgözte a közönséget, s akinek váratlan és korai halálakor (harmincéves volt) Franco tábornok háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Manolete persze az előtt is sikeres volt, hogy mögé állt volna a végzetét jelentő, különös Nő; a film a hős életének utolsó másfél évét öleli fel, amelyben a fentebb jelzett – szerelmi – háromszög fennállott.

Meyjes, aki forgatókönyvíróként Oscar-jelöléssel debütált (regényadaptációt készített Spielberg Bíborszín című 1985-ös mozijához), harmadik rendezésében mindent a főszereplő karakterének rendel alá. Manolete habitusához igazodva nem feszes tempóval vagy dinamizmussal operál: szimbólumokkal és utalásokkal tűzdelt, stilizált képsorokon, egymásba úsztatott jeleneteken és lassított fevételeken át igyekszik megmutatni a szerelem és a matadorszenvedély közt csendesen, de biztosan felőrlődő Mestert. Az alakok jobbára statikusak és fegyelmezettek, érzelmeik valósággal leválnak róluk, s rajtuk kívül léteznek. Egy lelassított mozdulatban, egy színpompás, ámde modoros pillanatképben és sok-sok szétkenődött szemfestékben mutatkoznak meg – Meyjes olykor giccsközeli megoldásokkal, ritkábban okosan megtalált eszközökkel festi meg a spanyolok legendás hősének portréját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10709