KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/április
FILMSZEMLE
• Balassa Péter: A fényírástudók felelőssége
• Kovács András Bálint: Új kiúttalanság Fiatal filmesek
• Sneé Péter: Úgy, mint Hitchcock, csak kicsit jobban Beszélgetés Szirtes Andrással
• Báron György: Kicsi, de nagyon erős Fekete rekviem
• Székely Gabriella: A kis generáció Potyautasok

• Reményi József Tamás: A megszokott rabság A szolovkiak hatalma
• Bikácsy Gergely: Szabadság, Éjszaka Az ismeretlen francia film
• Bikácsy Gergely: Teltkarcsú szívdobbanás Túl szép hozzád
• Fáber András: Mozart, a fakutya Amadeus
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Holt Költők Társasága
• Létay Vera: Hódító Pelle
• Fáber András: Monsieur Hire
• Barna Imre: Milyen finomak a fehérek!
• Schubert Gusztáv: Éljen soká az úrnő!
• Kövesdy Gábor: Egyet ide, egyet oda
• Szemadám György: Vaklárma
• Tamás Amaryllis: Hívd a rádiót!
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: „A szerelem elfárad” Színészmemoárok
KRÓNIKA
• (X) : Filmterjesztő specializáció Esztergomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tuti dolog

Torma Tamás

Ha azt látjuk, hogy belevaló dumás amerikai srác túl sokat nézegeti a szemináriumon mellette jegyzetelő, csinos osztálytársnőjét, mérget vehetünk rá, ebből kamaszoknak szóló, érzelmes-jópofa film kerekedik. Amelyben minden megtörténhet. Társadalmi és mentalitásbeli különbség nem akadály, lehet a fiú vagányul slampos és a lány riasztóan pedáns, a forgatókönyvíró, ha törik, ha szakad, összehozza őket. Ehhez persze púpozott kanállal kell adagolni a véletlent. Hiába azonban a számtalan fordulat, (a rendező jónak látja az ifjú párral végigutaztatni Amerikát), igazi meglepetés nem érheti a nézőt. „A félszegeknek sem kell aggódniuk, mert mindenki megtalálja a maga párját”-feliratú skatulyából előszedett tucatterméket látunk. Rob Reiner filmje maga is „tuti dolog”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4936