KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/március
• Schubert Gusztáv: Einstand
TELEVÍZÓ
• György Péter: Csoportkép zászlóval Televízió a politikában
• Lengyel László: Politika a televízióban
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Irodalom

• György Péter: A lázadás esztétikája Kentaur
• Szilágyi Ákos: „Mint hulla a hulla!” Vázlat a szovjet nekrorealizmusról
• Zalán Vince: Hazugságok vására? Gyöngyök a mélyben
TÖMEGFILM
• Koltai Ágnes: „...a te országod”
• Lajta Gábor: Biff, boff, blöff! A Denevérember alakváltozásai
• Kemény György: Tisztelt Mr. Batman! Dizájn
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Befejezett jövő Meteo
• Fábián László: Van-e dokumentum, amikor nincs film? Málenkij robot; Te még élsz?
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Újérzéketlenség Kairó
LÁTTUK MÉG
• Kovács István: Vasárnapi tréfák
• Bikácsy Gergely: A film varázsa
• Lajta Gábor: Fekete eső
• Hegyi Gyula: A fehér szörny búvóhelye
• Fáber András: Erotikus fantázia
• Létay Vera: A Sárkány éve
• Tamás Amaryllis: Dolgozó lány
• Székely Gabriella: Őrület
• Bikácsy Gergely: Hibiszkuszháza
KRÓNIKA
• Szemadám György: Csutoros Sándor emlékére...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kedves Wendy

Nevelős Zoltán

Dear Wendy – dán-német-francia, 2005. Rendezte: Thomas Vinterberg. Írta: Lars von Trier. Kép: Anthony Dod Mantle. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Jamie Bell (Dick Dandelion), Bill Pullman (Krugsby), Michael Angarano (Freddie), Novella Nelson (Clarabelle). Gyártó: Nimbus Films / Lucky Punch / Zentropa. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 105 perc.

 

Nehéz ellenállni a csábításnak, hogy az író, Lars Von Trier révén a filmet a művész Amerika-trilógiájának összefüggésében vizsgáljuk, sőt akár a Dogville lábjegyzetének tekintsük. Ez azért is kézenfekvő, mert a Kedves Wendyt rendező Thomas Vinterberg életművéhez két eddigi nagyjátékfilmje, a Dogma 95 első filmjeként egekbe emelt Születésnap, illetve az Amerikában forgatott, a nézhetetlenségig „szerzői” fantáziakölteménye, A végső megoldás: a szerelem után még kevés a fogódzónk. A kezdő és az eddigi végpont ismeretében mindazonáltal máris meghúzhatunk egy párhuzamost Lars Von Trier utolsó tíz évének munkásságával, így egy afféle alternatív útvonalat kapunk a dán dogmától annak hetyke elhagyásán keresztül az Amerika-mítosz kommentálásáig. Trier mester kevésbé sziporkázó, de sokkal rokonszenvesebb tanítványának nem annyira az univerzális igényű világmagyarázat a célja, inkább a személyes lelki fejlődés vonatkozásában interpretálja a fegyverek által meghatározott kultúrát. Egy majdnem-díszlet bányászvárosban néhány fiatal lúzer a (csoportjuk által szigorúan szabályozott) fegyvermániában teljesedik ki, aztán a sok gyakorlás után persze – drámai kötelezettség – eljön az éleslövészet tragikus órája is. A Kedves Wendy aligha filozofikus-politikus mélységével jelent újdonságot, mert a fegyverek és az erőszak „tojás vagy a tyúk”-típusú viszonyának felvázolásán túl nem sokat mond, sokkal érdekesebb úgy nézni, mint egy újabb játékot az európai Amerika-képpel és a kedvelt filmes toposzokkal, egy afféle intellektualizáló spagettiwesternt, ami – a valóságtól nyilvánvalóan elrugaszkodva – éppoly őszinte élvezettel, mint őszinte fájdalommal mesél a meghiúsult álmokról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8638