KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/március
• Schubert Gusztáv: Einstand
TELEVÍZÓ
• György Péter: Csoportkép zászlóval Televízió a politikában
• Lengyel László: Politika a televízióban
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Irodalom

• György Péter: A lázadás esztétikája Kentaur
• Szilágyi Ákos: „Mint hulla a hulla!” Vázlat a szovjet nekrorealizmusról
• Zalán Vince: Hazugságok vására? Gyöngyök a mélyben
TÖMEGFILM
• Koltai Ágnes: „...a te országod”
• Lajta Gábor: Biff, boff, blöff! A Denevérember alakváltozásai
• Kemény György: Tisztelt Mr. Batman! Dizájn
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Befejezett jövő Meteo
• Fábián László: Van-e dokumentum, amikor nincs film? Málenkij robot; Te még élsz?
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Újérzéketlenség Kairó
LÁTTUK MÉG
• Kovács István: Vasárnapi tréfák
• Bikácsy Gergely: A film varázsa
• Lajta Gábor: Fekete eső
• Hegyi Gyula: A fehér szörny búvóhelye
• Fáber András: Erotikus fantázia
• Létay Vera: A Sárkány éve
• Tamás Amaryllis: Dolgozó lány
• Székely Gabriella: Őrület
• Bikácsy Gergely: Hibiszkuszháza
KRÓNIKA
• Szemadám György: Csutoros Sándor emlékére...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A zsarolás

Gáti Péter

 

A krimiknek – általában – nem a társadalomelemzés a céljuk. De a rossz krimik (vagy ál-krimik), amelyek se nem izgalmasak, se nem cselekményesek, az elsárgult amatőr fotókhoz, összekarcolt és hiányos filmekhez hasonlóan akaratlanul is árulkodnak koruk eszményeiről, viselkedési normáiról. Akárcsak A zsarolás című román film.

Néhány mérnököt megzsarol egy titokzatos Valaki. Fontos információkat követel munkájukról. Cserébe nem árulja el a hatóságoknak, hogy diplomáikat pénzért vették. A nem mindennapi konfliktus során van, aki ellenáll és megtagadja a kollaborációt – természetesen lelövik. Aki viszont vállalja, egy idő után idegileg összeroppan és öngyilkos lesz. A fergeteges izgalmak addig tartanak, amíg az éber nyomozók pontot nem tesznek az ügy végére.

Elsősorban nem a tömény unalom a visszatetsző ebben az alkotásban, hanem azok a sematikusan tendenciózus motívumok, amelyektől hemzseg a film. A matematika-tanárnőből avanzsált nyomozó erőszakos és lekezelő modorát, dogmatikus kinyilatkoztatásait hallva, hálát kell adnunk, hogy otthagyta eredeti foglalkozását. Az ő kivételével minden értelmiségi figura elvetemült bűnöző a filmben. Lopnak, csalnak, hazudnak és kétes – szellemi munkából származó – jövedelmük van, amiről a rendőrség természetesen tud. Joggal érdemlik ki hát ”A munka legyen munka” címszavú kioktatást az őrnagynőtől. Nehéz úgy krimit készíteni, ha az ellenfelek egy pillanatig sincsenek egy súlycsoportban, nem okozhatnak egymásnak meglepetést. A nagyváros tetszés szerinti szórakozóhelyére betérve, a detektívek mindenkiről – a nevétől a gondolatáig – mindent tudnak. Milyen érdekes, hogy ezek a lebzselő, gyanús emberek ugyanakkor külföldön érdeklődésre (kémkedésre) számot tartó, fontos területen dolgoznak, képesítés nélkül. A mű csúcspontja, amikor az „odaát”-ról beszervezett, szintén értelmiségi zsaroló az imperialisták barna (coca-cola) és keserű (whisky) italát felváltva szopogatva, az éleseszű hatóság kelepcéjébe esik. Mintha időgépben ülne a néző, amely visszaröpítette harminc évvel ezelőttire.

Eredményesen zsarolni természetesen csak azt lehet, akinek ”vaj” van a fején. Az ártatlanul jegyet váltó nézőt viszont nem sokáig. Hanyatt-homlok távozik, mert a művészet ugyan végtelen, de az élet rövid.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6927