KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/március
• Schubert Gusztáv: Einstand
TELEVÍZÓ
• György Péter: Csoportkép zászlóval Televízió a politikában
• Lengyel László: Politika a televízióban
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Irodalom

• György Péter: A lázadás esztétikája Kentaur
• Szilágyi Ákos: „Mint hulla a hulla!” Vázlat a szovjet nekrorealizmusról
• Zalán Vince: Hazugságok vására? Gyöngyök a mélyben
TÖMEGFILM
• Koltai Ágnes: „...a te országod”
• Lajta Gábor: Biff, boff, blöff! A Denevérember alakváltozásai
• Kemény György: Tisztelt Mr. Batman! Dizájn
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Befejezett jövő Meteo
• Fábián László: Van-e dokumentum, amikor nincs film? Málenkij robot; Te még élsz?
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Újérzéketlenség Kairó
LÁTTUK MÉG
• Kovács István: Vasárnapi tréfák
• Bikácsy Gergely: A film varázsa
• Lajta Gábor: Fekete eső
• Hegyi Gyula: A fehér szörny búvóhelye
• Fáber András: Erotikus fantázia
• Létay Vera: A Sárkány éve
• Tamás Amaryllis: Dolgozó lány
• Székely Gabriella: Őrület
• Bikácsy Gergely: Hibiszkuszháza
KRÓNIKA
• Szemadám György: Csutoros Sándor emlékére...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vérvörös

Tamás Amaryllis

 

Zavarbaejtő film. Mint József Attila másfélmázsás „láttam a boldogságot”-meghatározása, vagy mint Pasolini zsigeri kegyetlenségű Salo-filmje. Szerelem- és fájdalomszakadékok filmje, lebilincselő bűndícséret. Gyönyörködés abban, ami életveszedelmes, kockázatos. Asszociációk buja sokszorossága a tébolyig. A Vérvörös a vágy filmje. A szerelem, mint iszonyatos, kizárólagos szenvedély, pusztító betegség, démoni megszállottság parázslik a Charles Boyer-rajongó trampli, a formaldehid illatú balzsamozó-tündér, a nimfomán ápolónő: Coral Fabre (Regina Orozco) és Nicolas Estrella (Daniel Gimenez Cacho), a spanyol álomlovag, egyúttal Boyer-hasonmás románcában, ki a nőben antik istennőt keres. („Szívügyekben az ember biztosra megy, nem találgat!”) A meglepetések botrányos filmje, előre ki nem számítható poénokkal sziporkázó blődli. Az ámokfutó pár eszelős melodrámája morbid, igazi mozi. Mintha a legjobb némafilmes, burleszkes hagyományokat ötvözné a klasszikus romantikus mesék falvédő-szövegeivel, majd váratlanul örkényi groteszkkel, mrozeki nihilizmussal.

Egy film, egy rendező, megszólal a saját hangján. 1996-ban Velencében díjazták a legjobb forgatókönyvet, zenét, díszletet, és a mexikói Oscar, azaz Ariel-zuhatag a színészi alakításokat is méltányolta. Az újabban filmek forgalmazását is magára vállaló Cirkogejzíresek - a fáma szerint - egy Mignon nevű underground moziban fedezték föl a Vérvöröst két esztendeje, s jó érzékkel csaptak le a hazai palettán eleddig ismeretlen izgalmakat kínáló alkotásra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4442