KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/március
• Schubert Gusztáv: Einstand
TELEVÍZÓ
• György Péter: Csoportkép zászlóval Televízió a politikában
• Lengyel László: Politika a televízióban
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Irodalom

• György Péter: A lázadás esztétikája Kentaur
• Szilágyi Ákos: „Mint hulla a hulla!” Vázlat a szovjet nekrorealizmusról
• Zalán Vince: Hazugságok vására? Gyöngyök a mélyben
TÖMEGFILM
• Koltai Ágnes: „...a te országod”
• Lajta Gábor: Biff, boff, blöff! A Denevérember alakváltozásai
• Kemény György: Tisztelt Mr. Batman! Dizájn
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Befejezett jövő Meteo
• Fábián László: Van-e dokumentum, amikor nincs film? Málenkij robot; Te még élsz?
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Újérzéketlenség Kairó
LÁTTUK MÉG
• Kovács István: Vasárnapi tréfák
• Bikácsy Gergely: A film varázsa
• Lajta Gábor: Fekete eső
• Hegyi Gyula: A fehér szörny búvóhelye
• Fáber András: Erotikus fantázia
• Létay Vera: A Sárkány éve
• Tamás Amaryllis: Dolgozó lány
• Székely Gabriella: Őrület
• Bikácsy Gergely: Hibiszkuszháza
KRÓNIKA
• Szemadám György: Csutoros Sándor emlékére...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Régi és új gyerekképregények

„A képregény gyerekműfaj” – szól a médiummal kapcsolatos legmakacsabb és legkártékonyabb félreértés. Nem csak az vele a baj, hogy a képregény nem műfaj, hanem az is, hogy éppen úgy minden korosztálynak kínál műveket, mint a film vagy a zene. Mindez evidencia, de érthető, miért társítják ma is sokan a gyerekközönséghez a képregényeket: Magyarországon évtizedeken át szinte kizárólag az ifjúságnak szóló munkákat lehetett olvasni. Mára némiképp fordult a kocka, a szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy nem találnak megfelelő képregényeket a kisebb gyerekeknek, akik fiatalok még a szuperhősös történetekhez. A jó hír, hogy a választék fokozatosan bővül: miközben az Egyesült Államokban éppen reneszánszukat élik a gyerekképregények, az utóbbi hónapokban itthon is volt miből válogatniuk a kisgyerekes családoknak.

Önálló kötetben jelentek meg Rusz Lívia, a legjelentősebb romániai magyar képregényrajzoló művei, amelyeket két erdélyi gyereklapba, a Napsugárba és A haza sólymaiba készített 1959 és 1981 között. „Rusz Lívia aranyhíd, aki összeköti a magyar és a román képregényrajongókat” – írja róla a gyűjtemény szerkesztője, Kiss Ferenc, és nem túloz. A Rusz által megrajzolt történetek a kelet-európai mesekincs keresztmetszetét adják, gazdagon merítenek Illyés Gyula, Fodor Sándor és Móra Ferenc műveiből, Ion Creangă moldvai gyűjtéseiből. A lusta gazdagokat és fortélyos szegénylegényeket bemutató, kommunista direktívákat követő képnovellák egy része kordokumentum, a teljesség kedvéért kerültek a kötetbe, és persze a rajzok miatt. Rusz igazi tehetsége a figuraalkotásban rejlik: Csipike vagy Csilicsali Csalavári Csalavér ugyanolyan könnyen belophatják magukat a gyerekek szívébe, mint A turbános titka Kempelenje a kicsit idősebb olvasókéba. Az állatmesék alapján pedig Rusz Lívia méltó párja volt Macskássy Gyulának a Disney-stílusú antropomorfizáció honosításában.

 

Régi mesék helyett kortárs ifjúsági regényt adaptált a Somogyi György – Tebeli Szabolcs alkotópáros, Nyulász Péter Helka-sorozatának első részét. A Balaton-parti fantasy figurái – a tűzrőlpattant királykisasszony, a bibircsókos boszorkány – a magyar népmesékből is ismerősek lehetnek, az eleinte nehezen átlátható mitológiai háttér viszont A Gyűrűk Urát idézi. A képregény szerzőinek dramaturgiai érzékét dicséri, hogy viszonylag hamar letisztul, kicsoda a hősnő és mi a feladata. A felütést néhány jól egyénített mellékalak (főleg a két szeleburdi kobold) és a hosszan kitartott crossdressing-motívumhoz hasonló geg teszi szórakoztatóvá. Tebeli ritmusérzéke, panelkezelése pedig talán egyik korábbi munkájában, még az Alfabéta-díjas Kittenbergerben sem volt ennyire magabiztos – már csak az olykor erősen sematikus arcábrázolásaival nem vagyok kibékülve. Ezzel együtt A Burok-völgy árnyait nyugodt szívvel adnám tíz év körüli gyerekek kezébe, de a számtalan elrejtett vizuális poén miatt a szülővel közös lapozgatásra is kiválóan alkalmas.

 

A gőzerővel dolgozó Tebeli Szabolcs egy Vonnegut-adaptációval járult hozzá egy másik újdonsághoz, a kutyás történetekből összefűzött Tya antológiához. A kötet a képregények iránt nem érdeklődő, viszont kutyabarát olvasókat is megszólíthatja, a gyerekeken kívül egy-két komorabb vagy erőszakosabb történettel már nyilvánvalóan a felnőtteket célozva. Az antológiába felejthető, félamatőr darabok is belefértek, egyes alkotók viszont brillíroznak. Kiss Judit két novelláját a mangahagyományokból táplálkozó, letisztult képi világ, a könnyen megjegyezhető és szerethető kutyakarakterek teszik a válogatás legbiztosabb pontjaivá, míg Nagy Marci Elsie című, első világháborús története rövidke remekmű: rezignált narrációja és karikatúraszerű figurái szatírát ígérnek, a hadszíntéri kaland drámai ereje viszont megrendítő. A hatást elsősorban a képregényes formanyelv kínálta lehetőségek kiaknázásával – ezúttal a visszaszámlálás feszültségének fokozásával – éri el a szerző. Az antológia alapján a 5Panels alkotói csoport folyamatosan képes új tehetségeket bevonzani és publikációs lehetőségeket biztosítani nekik, munkájuk értékét pedig az Elsie-hez hasonló képregények igazolják vissza.

 

Rusz Lívia: Napsugár. Színes, keményfedeles, 120 oldal. Kiadó: Képregénykedvelők Klubja.

Somogyi György – Tebeli Szabolcs: Helka I. – A Burok-völgy árnyai. Színes, keményfedeles, 80 oldal. Kiadó: Betűtészta.

Tya. Fekete-fehér, puhafedeles, 136 oldal. Kiadó: 5Panels.

 

Kránicz Bence


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13879