KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/március
• Schubert Gusztáv: Einstand
TELEVÍZÓ
• György Péter: Csoportkép zászlóval Televízió a politikában
• Lengyel László: Politika a televízióban
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Irodalom

• György Péter: A lázadás esztétikája Kentaur
• Szilágyi Ákos: „Mint hulla a hulla!” Vázlat a szovjet nekrorealizmusról
• Zalán Vince: Hazugságok vására? Gyöngyök a mélyben
TÖMEGFILM
• Koltai Ágnes: „...a te országod”
• Lajta Gábor: Biff, boff, blöff! A Denevérember alakváltozásai
• Kemény György: Tisztelt Mr. Batman! Dizájn
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Befejezett jövő Meteo
• Fábián László: Van-e dokumentum, amikor nincs film? Málenkij robot; Te még élsz?
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Újérzéketlenség Kairó
LÁTTUK MÉG
• Kovács István: Vasárnapi tréfák
• Bikácsy Gergely: A film varázsa
• Lajta Gábor: Fekete eső
• Hegyi Gyula: A fehér szörny búvóhelye
• Fáber András: Erotikus fantázia
• Létay Vera: A Sárkány éve
• Tamás Amaryllis: Dolgozó lány
• Székely Gabriella: Őrület
• Bikácsy Gergely: Hibiszkuszháza
KRÓNIKA
• Szemadám György: Csutoros Sándor emlékére...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tóth és Toth

Varsói gyors

Kalandtúra ’39

Sólyom András

Tóth Endrét, a szépreményű fiatal filmrendezőt stúdiója 1939 augusztus végén Varsóba küldte filmforgatásra. Másnap hajnalban tudta meg, hogy a történelem hívta találkára. Forgatókönyv-részlet.

1939. augusztus 30-án, délután, a Hunnia filmgyár 26 éves rendezőjét, Tóth Endrét telefonon arra kérte barátja, a Varsóban forgató Eiben István operatőr (37 éves), hogy azonnal látogassa meg, mert a külföldi helyszínen készülő magyar játékfilm forgatása során titokzatos és érthetetlen dolgokkal találkozott.

Másnap délben, a masszív részegség mámorában Varsóba érkező Tóth Endrét a pályaudvaron egy gépkocsi várta, hogy a filmforgatás helyszínére vigye, ahol Eiben István azonnal elmesélte barátjának: a magyar játékfilm forgatása mellett kémkedést szolgáló filmfelvételeket is forgatnia kellene, de ő erre nem igazán hajlandó.

Tóth Endre – talán kalandvágyból, talán kíváncsiságból – a forgatást felügyelő német katonatiszt kérésére, elvállalta Eiben feladatát.

Másnap, 1939. szeptember elsején, hajnalban tanúja lett a német hadsereg Lengyelország ellen meginduló támadásának. Tóth Endre még ekkor se értette meg, mire vállalkozott. A rohamosztagos német katonák között, velük azonos nyelvet beszélve, védett helyzetből filmezhette, amint a polgári lakosság is megsemmisítendő célponttá vált. Ugyanakkor az operatőri munkát, a németektől kapott, legmodernebb kézi-géppel, óriási lelkesedéssel és biztos érzékkel végezte el, de a nyersanyagkészlet elforgatása után, az első adandó alkalommal hazaszökött Budapestre, hogy ott folytassa a játékfilmrendezői munkát, ahol abbahagyta, mert sürgősen készülnie kellett az (1939.) évi szerződése szerinti utolsó két filmjére.

             

*

 

62. BELSŐ. FILMGYÁR, PRODUKCIÓS IRODÁK - NAPPAL

A teljes gyártási csapat bent van. Telefonálnak, beszélgetnek, újságot olvasnak, sakkoznak.

A mindenes Katika kávét visz a belső szobába, ahol Takács Antal (a producer) az íróasztala mögött, a karosszékében könyököl.

Szemben vele Tóth Endre (26 éves) és Basch Lóránt (54 éves, a Hunnia Filmgyár igazgatói tanácsának tagja).

Az asztalon fényképek, rajzok, gépelt papírlapok sorakoznak.

 Katika óvatosan leteszi a tálcát az asztal szélére. Amíg a szobában téblábol, a rosszkedvű férfiak egy szót sem szólnak.

Ahogy becsukja maga mögött az ajtót, a producer megszólal.

 

           BASCH LÓRÁNT

     Csak a számokat mondja, Takács úr!

 

TAKÁCS ANTAL

A színészgázsi: 20.000 pengő, a kamerabérlet:

7.000 pengő; a műterembérlet, munkabérrel,

világítással: 12.000 pengő; a nyersanyag:

18.000 pengő, a laboratórium: 12.000 pengő.

Forgatókönyvíró, rendező, operatőr, zeneszerző,

díszlet- és jelmeztervező, tehát a művészek

honoráriuma: 30.000 pengő.

 

Basch egy papírlapon már össze is adta a számokat.

 

BASCH

Ez száz. Mi jön még ehhez?

 

TAKÁCS

A legfontosabb, a külső felvételek költsége…

 

A producer jelentőségteljesen Endrére pillant.

 

ENDRE

     Amihez ragaszkodom!

 

     BASCH

Ha nem lépünk ki a műteremből, mi marad?

 

BASCH

Mondjuk Tolnay Klári extra kérése.

 

     ENDRE

A színészek a valódi közegben egészen

másképp játszanak.

 

     BASCH

Szóval mennyi kellene?

 

TAKÁCS

Legalább 30. Plusz a reklámköltség.

 

BASCH

Tehát?

 

TAKÁCS

Mondjuk 50.

 

BASCH

Kisírom a Bingerttől.

 

Basch lassan feláll, és kifelé indul.

 

BASCH

Endre, kérem, jöjjön velem!

 

 

63. BELSŐ. A FILMGYÁRI IGAZGATÓSÁG ÉPÜLETÉBEN – NAPPAL

Az igazgatói irodához vezető felépcsőn egymás mögé kerülnek. Basch Lóránt váratlanul kifulladva megáll.

 

BASCH

Amíg nem volt itthon, Bandikám, a Nemzeti

Filmbizottság döntött a jövő évi tervekről.

 

ENDRE

És?

 

BASCH

Megújítják a szerződését, itt a Hunniában.

Hat filmet fog rendezni. Az igazgató úr

most fogja ezt közölni magával.

 

ENDRE

Hat filmet?

 

BASCH

Kevés?

 

ENDRE

Szét fognak tépni az irigyeim.

 

BASCH

A Bingertben ugye nem kelt kétséget?

 

ENDRE

Itt ez a mostani film. Ha nem forgathatom külsőben,

nem vállalom! Azután meg jön a Semmelweis.

Nagyon rossz a könyve. Sok ez nekem!

 

BASCH

Egyáltalán nem érdekli a Semmelweis?

 

ENDRE

Érdekelne, ha kiderülne, hogy az

anyák megmentőjét agyonverték a

féltékeny kollégák. Annak a kórháznak

az orvosai, ahol főigazgató volt.

 

BASCH

Maga megőrült, Bandikám?

 

 

64. BELSŐ. IGAZGATÓI TITKÁRSÁG – NAPPAL

A telefonáló titkárnő asztala előtt állnak.

 

TITKÁRNŐ

     Doktor úr, kérem, fáradjon be!

 

          BASCH

     Ketten jöttünk.

 

TITKÁRNŐ

Az igazgató úr azt kéri, a Tóth úr még

ne menjen be.

 

 

65. KÜLSŐ. A FILMGYÁR UDVARA – NAPPAL

 

A dolguk után siető, nagyot köszönő ismerősök csodálkozó tekintetéből kiolvasható, hogy szokatlannak találják, hogy Tóth Endre ráérősen rugdos egy követ.

Feltűnik a hátsó épületek felé igyekvő Eiben István, aki mellett egy tizenéves gyerek viháncol.

 

ENDRE

Hova-hova hapsikám?

 

EIBEN

A laborba, hapsikám!

 

Most már Endre is együtt lohol velük.

 

ENDRE

Hány éves a kisrokon?

 

EIBEN

Mennyi is vagy, kis Firinc?

 

FIRINC

     Tizenhét.                                 

 

          EIBEN

Egyébként nem rokon.

 

ENDRE

Hát akkor?

 

EIBEN

A Villányi báróné protezsáltja.

 

Eiben lehalkítja a hangját. Tóth Endrének magyaráz.

 

                                EIBEN

A báró úr a Filmiroda részvényese.

 

Endre megértően bólint.

 

ENDRE

Operatőr lesz?

 

                                EIBEN

A segédem. Először a laborban

kell tanulnia, utána jöhet hozzám.

Rendben kis Firinc? Nagyon jó szakma a

segédoperatőri!

 

ENDRE

Dolgoztál már valahol?

 

FIRINC

Egy kifőzdében. Én voltam az ételkihordó.

 

                                EIBEN

És mennyit fizettek?

 

FIRINC

Húsz pengőt havonta.

 

ENDRE

És mit kértek, cserébe?

 

FIRINC

Ebédet hordtam, biciklivel,

a Gellérthegytől a Széna térig.

 

 

66. BELSŐ. A HUNNIA FILMGYÁR IGAZGATÓI IRODÁJÁBAN - NAPPAL

A jókora tárgyalóasztalnál ketten ülnek: Basch Lóránt és Bingert János. Az igazgató beleszól a telefonjába.

 

BINGERT

Hát akkor, kérem… legyen szíves…

és hívja fel a német követséget!

 

Egészen lassan engedi vissza a helyére a kagylót. A keze remeg.

Basch Lóránt mozgolódik, köhécsel, majd halkan megszólal.

 

BASCH

Minek idegeskedni, Jánoskám! Az, hogy

érdeklődnek Bandi után, semmit se jelent.

 

BINGERT

Ki fogom tekerni a nyakát!

 

BASCH

Több nyugalmat, Jánoskám!

 

Bingert szótlanul néz maga elé, majd a megcsörrenő telefon kagylója után nyúl.

 

BINGERT

Hát persze, hogy kapcsolhatja!

 

Váratlanul kilöki maga alól a széket, katonásan kihúzza magát, összeveri a cipősarkait.

 

BINGERT

(németül)

Bingert János, a Hunnia Filmgyártó

igazgatója beszél.

 

Basch Lóránt tüntetően kinéz az ablakon.

Bingert egy ideig hallgat, majd kétszer is azt mondja: igenis, értettem. A helyére teszi a kagylót, és feltűnően fáradtan ül vissza a helyére.

 

BINGERT

Lóránt… Lóránt… velem kell jönnöd!

Te mindent tudsz… erről a gazemberről.

 

Ismét felkapja a telefonját. Üvöltve utasítja a titkárnőjét.

 

BINGERT

Azonnal kérem a kocsimat!

 

Lecsapja a kagylót és úgy áll fel, hogy kirúgja maga alól a karosszéket.

 

 

67. BELSŐ. A FILMGYÁRI LABORBAN - NAPPAL

Eiben az élen, mellette Tóth Endre, mögöttük a gyerek Firinc. Keresztülmennek az előkészítőn, a hívógépek csarnokain, a kopírgép termen.

 

Megtalálják a fehér köpenyes LABORATÓRIUM-IGAZGATÓT, aki mélységesen tiszteli Eibent.

 

LABOR-IGAZGATÓ

Eiben úr kérése, számomra parancs!

 

 

Kicsit később Eiben István az egyik szárítóban tekergő filmszalag fölé hajol, majd felnéz a mellette álló Endrére.

 

EIBEN

Te, hapsikám, Varsó óta nem láttalak.

 

Tóth Endre néhány pillanatig a gyerek és a labor-igazgató után bámul.

 

                                EIBEN

Mondd, Bandi, forgattál te valamit a Helmuthnak?

 

ENDRE

Kiváncsi voltam.

 

                                EIBEN

Mire?

 

Eiben megáll és szúrós szemmel, mélyen a szemébe néz. Nem barátságtalan, de szigorú.

 

ENDRE

Csak az érdekelt, hogy mi lesz.

 

                                EIBEN

Te tényleg forgattál?

 

ENDRE

Ott voltam a határon, amikor a németek megindultak.

 

EIBEN

És forgattál?

 

Endre büszkén felveti a fejét.

 

ENDRE

A legújabb Arriflex-szel!

 

EIBEN

A kézi-géppel?

 

ENDRE

Műterembe nem való, de…

 

Endre lelkesedése feldühíti Eiben Istvánt. A laborgépek zaját is túlkiabálja.

 

                                EIBEN

Milyen anyagra?

 

ENDRE

Agfa százasra.              

 

                                EIBEN

Láttál előhívott negatívot?

 

ENDRE

Ugyan, dehogy!

 

                                EIBEN

Lehet, hogy jól exponáltad?

 

Endre szégyenlősen lehajtja a fejét, nem válaszol.

 

                                EIBEN

De hát alulexponálni mindig lehet!

 

ENDRE

Én azt nem akartam.

 

                                EIBEN

Miért?

 

Eiben megfogja a karját. Egy ideig csak rázza, annyira dühös.

 

                                EIBEN

Na, figyelj ide, hapsikám! A tehetség

felelősséggel jár. Ha ezt nem ismered

fel, erkölcstelen vagy!

 

ENDRE

De hát, amit forgattam, abban nincs hazugság!

 

                                EIBEN

Hogy-hogy nincs hazugság? Nincs könnyebb,

mint jó képekkel igazolni egy hazug állítást!

 

ENDRE

A valóságot forgattam. Azt, amit láttam.

 

                                EIBEN

De tudod, hogy mit mondanak alá?

 

ENDRE

Amit akarnak. Nem magamnak forgattam, ez igaz.

 

                                EIBEN

De magadnak! Ez az egyetlen mentséged.

 

ENDRE

Jó! Keresem, hogy mire vagyok képes.

 

                                EIBEN

Téged csak a siker érdekel?

 

                                ENDRE

Engem csak a szakma érdekel! Le kell

győznöm a gépet. Erre kaptam lehetőséget.

 

                                EIBEN

Operatőr akarsz lenni?

 

                                ENDRE

Nem. De a látványt magát szeretném megérteni!

Elegem van abból, hogy kizárólag forgatókönyvi

előírások alapján rendezzek.

 

Endrének már-már futnia kell, hogy lépést tartson a váratlanul meginduló Eiben Istvánnal, akinek ugyanolyan gyorsan elpárolog a dühe, mint amilyen hirtelen kitört belőle.

 

                                EIBEN

Na jó, hapsikám! Bízzunk abban, hogy rosszul

exponáltál, hogy életlenek a képek, meg

rosszak a beállításaid, remegett a kezed,

hogy túl rövidek a snittek… vagy hogy a

német laborban is beszakadhatott az anyag!

 

ENDRE

Vagy el se jutott a laborig!

 

                                EIBEN

Elveszett, megsemmisült, fényt kapott!

 

ENDRE

Nincs is kép a celluloidon!

 

                                EIBEN

Elveszett, megsemmisült, fényt kapott!

 

Összenevetnek. Eiben megbocsátó hangra vált.

 

                                EIBEN

Látod, hapsikám, hogy hová jutsz,

ha gondolkodás nélkül mozizol?

 

 

 

68. KÜLSŐ. A FILMGYÁR UDVARA – NAPPAL

A zárt, fekete autó kikanyarodik a filmgyár udvarából.

 

 

69. KÜLSŐ/BELSŐ. A FILMGYÁRI AUTÓBAN – NAPPAL

Basch Lóránt és Binger János is a hátsó ülésen ül.

 

BASCH

Ne gyűlöld, mert nem gazember.

 

 

 

70. KÜLSŐ. A BUDAPESTI NÉMET NAGYKÖVETSÉG – NAPPAL

Magyar katonák őrzik a követségi épületet.

A főbejárat előtt áll meg a filmgyári autó.

Bingert felrántja a kocsi ajtaját és kiszáll. Basch követi őt.

 

 

71. BELSŐ. BUDAPESTI NÉMET NAGYKÖVETSÉG, FOGADÓTÉR – NAPPAL

Egy színes kövekkel kirakott, kör alakú előcsarnokban álldogálnak. Fekete kovácsoltvas csillár lóg a fejük fölé. Bútorzat nincs. Valahonnan írógépelés zaja szűrődik ki.

Az előcsarnokba vezető hosszú folyosón egy idősebb, de igen elegáns hölgy tűnik fel. A cipője őrjítően kopog. Amikor a közelükbe ér, egészen halkan, magyarul szólal meg.

 

IDŐS HÖLGY

Jó napot, uraim! A nagykövet úr

várja önöket. Beszélnek németül?

 

BINGERT

(németül)

Természetesen, asszonyom!

 

Biztatóan rámosolyog az idős hölgyre.

 

 

72. BELSŐ. A NÉMET NAGYKÖVETSÉG, DOHÁNYZÓ SZALON – NAPPAL

Négyen ülnek a kávés csészékkel, süteménnyel, konyakos üveggel, hamutartóval telepakolt dohányzóasztal körül.

Basch Lóránt kényelmesen terpeszkedve, élvezettel szivarozik, mintha a dohányzáson kívül más nem is érdekelné.

Bingert János folyamatosan, zavartan mosolyog, miközben lopva a nagykövetet lesi, aki viszont mereven figyel az asztalnál ülő negyedik férfire: régi ismerősünkre, Wolfgang Helmuthra. (A beszélgetés németül folyik)

 

HELMUTH

…És amikor a minisztériumban levetítettük

Leni Riefenstahlnak azokat a felvételeket,

amelyeket a külföldi operatőrök forgattak

szeptember elsején, mit gondolnak, uraim,

kinek az anyagánál kiáltott fel, hogy bravó?

 

            BINGERT

A mi Eiben Istvánunk anyagánál, gondolom

 

HELMUTH

Ennek a Tóth Endrének a felvételeinél!

 

BINGERT

Meg kell jegyeznem, hogy nem operatőr.

Az Eiben pedig egy világklasszis.

 

HELMUTH

Sokan láttuk azt az anyagot, amit ez

a fiú a lengyel határon forgatott. A

mi kameránkkal, a mi kérésünkre.

 

BINGERT

Az önök kérésére? Ezt nem tudtam. De hát…

Igen… igen. A mi szakembereink rendkívüliek.

Persze a legkülönb az Eiben.

 

Helmuth mindenki számára váratlanul felcsattan.

 

HELMUTH

Hagyjuk már az Eibent! Léni Riefenstahl

csak ezt a Tóth Endrét kéri.

 

Basch kezéből a szőnyegre esik a szivar. Rémülten kap utána.

 

BASCH

Szerződésünk van vele az év végéig!

 

BINGERT

Nálunk ez úgy van…

 

                                BASCH

És ha jól tudom, már a jövő évre is.

 

Helmuth rideg tekintettel méregeti a magyar vendégeket.

 

HELMUTH

Leni Riefenstahl türelemmel vár,

Természetesen. Én azonban hozzátenném,

hogy ez egy rendkívüli ajánlat. Értik,

ugye? Ezt képtelenség visszautasítani.

 

Basch Lóránt köhécselni kezd.

 

BASCH

Amíg a szerződése tart, ragaszkodunk hozzá.

 

BINGERT

              Több nyugalmat, Lóránt!

                       (Helmuthnak)

Értettem! Intézkedni fogok!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10581