KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/február
MAGYAR MŰHELY
• Lukácsy Sándor: A múltat be kell vallani Tutajosok
• György Péter: A National Geographic verzió Tutajosok
• Bíró Zsuzsa: A színtévesztő Megjegyzés a Wallenberg rejtélyhez
• N. N.: Phőnix utca Wallenberg emlékezete
• Jeles András: Szédült kronológia Jegyzetlapok
• Zsugán István: A bűntett: szenvedélyes műalkotás Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A talány rendezője Beszélgetés Fehér Györggyel

• Dániel Ferenc: A terror szülőszobája Ördögök
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: A versailles-i fattyú Azok a lengyel ötvenes évek!
• N. N.: Az „ötvenes évekről” szóló fontosabb játékfilmek
• Kovács István: Végzetes tévedés
VIDEÓ
• N. N.: Szovjet underground
• Sneé Péter: Farkasok birodalma Szovjet underground

• Gelencsér Gábor: Magyar anziksz Az Amerika-kép
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Dalol a klitorisz Emmanuelle
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hagyjátok Robinsont!
• Báron György: Az amerikai birodalom hanyatlása
• Zalán Vince: Kettős szerepben
• Bikácsy Gergely: A tizenöt éves lány
• Fáber András: Vénuszcsapda
• Tamás Amaryllis: Sínek a semmibe
• Lajta Gábor: Törvényes maffia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Bourne-rejtély

Vaskó Péter

 

Kicsoda egy kém? Melyik álarca, -neve, -bőre? Egy darabig talán fejben tudja tartani, de mi történik akkor, ha elveszti az emlékezetét? A törlődött múlt egy hétköznapi embernek sem aprócska kihívás, a sűrűre szőtt hazugság és identitás-háló lakója számára azonban maga a megsemmisülés.

Halászok egy összelövöldözött hátú amnéziás férfit pecáznak ki a tengerből Marseille közelében. Az egyetlen nyom egy széf száma. Amint felnyitja, memóriadeficites hősünk amolyan Ságvári módra (33 nevem volt) egyszerre tucatnyi útlevél és identitás közül is választhatna – már ha tudna mit kezdeni velük. A kirakósdi itt azonban élet-halál kérdés, a biztos kiindulópont ugyanis: sokan és sokféleképpen próbálják megölni. Csak egy megoldás marad: ki kell derítenie, kicsoda-micsoda is voltaképpen.

A tavaly elhunyt kémklasszikus Robert Ludlum 1980-as Fantom (The Bourne Identity) című regényének ez a második feldolgozása (az elsőt Roger Young készítette 1988-ban Richard Chamberlain főszereplésével). Ludlum valahol Ian Fleming ügynök-meséi és John le Carré nyomasztóan realista kém-drámái között evez félúton, s a film jól visszaadja a könyveit jellemző fojtott, mégis vibráló feszültséget. Nem a csodaketyerék, szuperhősök, gyilkos luxuskurvák világa ez, inkább egy szorongós-szaladós univerzum, ahol a hősök számára nem betegség, hanem kötelező mentális állapot a skizofrénia és üldözési mánia.

A Bourne-rejtélyben az ízléssel és mértékkel alkalmazott klisék, a hangulathoz igazított fáradt színek és világítás képesek megteremteni a mindent átszövő összeesküvésekre épített világ lőporfüstös atmoszféráját, néhol már-már klasszikusan míves munka benyomását keltve. Sajnos a mátrixos „gyorsítás-lassítás” is előkerül időnként a tarsolyból, ami itt inkább stílustörő elem, a főszereplő Matt Damon pedig talán túl sima és ránctalan ahhoz, hogy maximálisan fel tudjon tölteni feszültséggel egy szorongásra és gyilkos számításra épített világot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2725