KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/január
• Gerő András: Ferenc József Ottó Századunk tanúja
• Zsugán István: Volt egyszer egy Filmkultúra... Budapesti beszélgetés Bíró Yvette-tel
• Szilágyi Ákos: Hitler Adolf szupersztár A totalitárius kor mozija
• Antal István: Transzvesztiták New York alatt Emléksorok Jack Smithről
• Lukácsy Sándor: A Szabó család Amerikában A rádió aranykora
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Zabaltegi San Sebastian

• Szőts István: Ember a havasokból
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Vörös cirokmező
• Bikácsy Gergely: Mambru elment a háborúba
• Schubert Gusztáv: Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere
• Fáber András: New York-i történetek
• Székely Gabriella: Dobjuk ki anyut a vonatból!
• Tamás Amaryllis: 9 és 1/2 hét
KÖNYV
• Szemadám György: A vamp apoteózisa Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
KRÓNIKA
• N. N.: Montázs

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az élet szigete

Kabai József

 

A film Vietnamban az újrakezdés cseppet sem zökkenőmentes időszakában, a szocialista gazdaság beindulása iránti bizalmatlanság légkörében játszódik. Történet egy szigeten létesített gazdaság igazgatójáról, és az ide toborzott fiatalok egy csoportjáról, akik nem hajlandók felvenni a munkát. A film tanúsága szerint bizalmatlanságuk „a régi rendszer be nem váltott ígéreteiből”; valamint az „új” meg nem ismeréséből fakad. Ezek a rossz külsejű, munkaruhájukat pálinkára cserélő vad fiatalok szemben állnak mind a munkájukat végzőkkel – amit az általános fegyverviselés csak súlyosbít –, mind a külön álláspontot képviselő igazgatóval. Ő kitart erőszakmentes módszerei mellett és végül bátor kiállásával, rábeszélőkészségével maga mellé állítja a megtévedteket.

Az alaphelyzet tulajdonképpen klasszikus: a magányos és fegyvertelen hős (az igazgató végig nem visel fegyvert) magára utalva, a többiek felett álló jellem, és erényei birtokában le-, illetve meggyőzi az ellent. A film tulajdonképpen a lefényképezett jelen; ám rendkívüli naivitásával, már-már gyermeki optimizmusával nálunk az ötvenes évek első felében készült filmekkel rokonítható. A sematikus ábrázolás, a színészi játék gyengeségei, nem feltétlenül „csak” hibák, inkább az első lépéseket próbálgatok fogyatékosságai. Bizonyos, hogy egy ilyen viharvert és nehéz sorsú ország életét, érzéseit és (mert végül is itt erről van szó), alkotásait még nagyon sokáig ez a múlt fogja meghatározni, de ez így természetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5804