KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/december
• N. N.: Ember a havasokból Szőts István
• Szőts István: Egy önéletrajz részletei
• Zalán Vince: A magunk fájdalma Csonka Bereg
• Lengyel László: Kiújult napok Engesztelő
• Bársony Éva: A Módszer Statárium
• Székely Gabriella: Filmek és csavaráruk Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az átalakulás kiskátéja
• Papp Zsolt: Zakatol az ultrabal A pacifista
• di Carlo Carlo: A történelem árgus tekintete Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1971
• Zsugán István: Tizennyolc év múltán Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1989
• Békés Pál: A százegyes szoba John Carpenterről
• N. N.: John Carpenter filmjei
• Barna Imre: Csak tégla A fal
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Kiálts a szabadságért!
• Nóvé Béla: A Nap birodalma
• Tamás Amaryllis: Arany és vér
• Báron György: Vidám élet
• Bikácsy Gergely: A kis csábító
• Kovács András Bálint: A bolond és a királynő
• Szemadám György: Valaki van odalenn
• Fáber András: Diótörő
KÖNYV
• György Péter: A halhatatlanság halottja Hajas Tibor (1946–1980)
• Hajas Tibor: Részletek Hajas Tibor filmes esszéiből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aura

Nevelős Zoltán

 

A cím nem a főszereplő Ricardo Darín aurájára vonatkozik, mert az itt sem sokkal vonzóbb, mint ami a Fabián Bielinsky rendezővel 2000-ben készített, világsikerű Kilenc királynő című, szélhámosokról szóló produkciójában lengte körül, hanem a film egyik kulcselemére: a központi alak epileptikus rohamaira, amelyek során – ahogy az egyik jelenetben elmondja – elméjében az idősíkok egymásra csúsznak, és különleges összefüggéseket képes meglátni. A rohamok adják az ihletet ennek a Buenos Aires-i állatpreparátornak, hogy a tökéletes bűntény megvalósításán törje a fejét. Végül az ölébe hullik egy már megszervezett rablóakció, amelyben váratlanul ő lesz az, aki a kártyákat osztja. Egy barátja felviszi a több száz kilométerre, az Andok lábainál fekvő, Bariloche hegyvidékre vadászni, ahol a természet ölén hősünket nemcsak csend és nyugalom veszi körül, de egyre több hulla is. A Kilenc királynő nagyvárosi zúgása és nyüzsgése után az Aurában Bielinsky csendben, elnyújtott tempóban bontakoztatja ki nem kevésbé tekervényes cselekményét. Nagy különbség, hogy itt nem kell kapkodnunk a fejünket az újabb és újabb átverések során, bőven van időnk megdermedni a történet minden egyes meglepetéskanyarján. Nem mintha a vidéki kaszinó pénzszállító kocsijának kirablása annyira eredeti krimiötlet lenne, a szemszög az, ami izgalmas: egy ügyetlen, gyáva, de ravasz emberé, aki egy sikertelenségben töltött élet után váratlanul ütőhelyzetbe kerül. Hitchcocki alapállás, amit Bielinsky életundortól átitatott főszereplője, az itt különösen szuggesztív alakítást nyújtó Ricardo Darín által lesz egyénivé: csavaros történetének szellemi vonzerejét felhasználva egy cseppet sem vonzó figurával kényszeríti a nézőt azonosulásra. Ha az Aurából is készül remake – a Kilenc királynő amerikai változatában, a Rossz pénzben a kedves mackó John C. Reilly alakította Darín szerepét –, ez a fogás különösen szembeötlő lesz majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8554