KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/december
• N. N.: Ember a havasokból Szőts István
• Szőts István: Egy önéletrajz részletei
• Zalán Vince: A magunk fájdalma Csonka Bereg
• Lengyel László: Kiújult napok Engesztelő
• Bársony Éva: A Módszer Statárium
• Székely Gabriella: Filmek és csavaráruk Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az átalakulás kiskátéja
• Papp Zsolt: Zakatol az ultrabal A pacifista
• di Carlo Carlo: A történelem árgus tekintete Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1971
• Zsugán István: Tizennyolc év múltán Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1989
• Békés Pál: A százegyes szoba John Carpenterről
• N. N.: John Carpenter filmjei
• Barna Imre: Csak tégla A fal
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Kiálts a szabadságért!
• Nóvé Béla: A Nap birodalma
• Tamás Amaryllis: Arany és vér
• Báron György: Vidám élet
• Bikácsy Gergely: A kis csábító
• Kovács András Bálint: A bolond és a királynő
• Szemadám György: Valaki van odalenn
• Fáber András: Diótörő
KÖNYV
• György Péter: A halhatatlanság halottja Hajas Tibor (1946–1980)
• Hajas Tibor: Részletek Hajas Tibor filmes esszéiből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A furcsa srác

Nagy V. Gergő

Cyrus – amerikai, 2010. Rendezte: Jay és Mark Duplass. Szereplők: John C. Reilly, Marisa Tomei, Jonah Hill. Forgalmazó: InterCom. 94 perc.

Az észak-amerikai független szcénában lassan egy évtizede tart a doku-reál reneszánsza, ami jószerint fiatal balfékekről regélő, zsebpénzen összetákolt, dialógcentrikus műveket jelöl. A Dogma-mozgalom által megihletett indie-direktorok saját ingerszegény közegüket panorámázzák tüntetően amatőr modorban – s ezen formula sikerét mutatja, hogy Jay és Mark Duplass, a motyogó szereplők miatt mumblecore-nak becézett irányzat emblematikus rendező-párosa tavaly már tisztes költségvetésből és A-listás sztárokkal dirigálhatta le soros opuszát.

A Furcsa srác egy kétségbeesett, negyvenes lúzerről mesél, aki végre összejön egy nővel, hogy aztán annak huszonéves, elefántméretű fiával kelljen megküzdenie a szexis asszony kegyeiért. A bumfordi pótpapa és a tohonya mostohafiú háztáji csörtéje szerény tréfákkal és mérsékelt izgalmakkal szolgál, s főként a csinos mama és a gólemszerű gyermek bizarr viszonya teszi érdekessé, Duplass-ék azonban nem mernek messzire menni a vérfertőzéssel való viccelődésben. Máskülönben aligha látszik filmjükön a nagystúdiós háttér, hiszen éppolyan fapados a látvány és majd’ annyira lazán skiccelt a történet, mint korai munkáikban – ugyanakkor a rokonszenves közvetlenség is megmaradt. Imbolygó kézikamera fürkészi a zavart színészarcok rezdüléseit, s az improvizált szcénák kínosan üres dialógjait a révült tekintetű óriáscsecsemő fenyegető jelenléte telíti feszültséggel. Bár a Furcsa srác a zárlatra (kivált néhány közhelyes fordulat és a gyéren motivált, gügye végjáték miatt) Hollywood-konform rom-kommá silányul, legjobb pillanatai a családon belüli szorongást ragadják meg – ami ebben a zsánerben jócskán felforgatónak tetszik.

Extrák: kimaradt jelenetek és előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10591