KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/november
• Tordai Zádor: Történelem és emlékezés határán Shoah
• Jeles András: Kép-írás
• Tillmann József A.: Klip-kikelet avagy az esetlegesség esztétikájának eluralkodása
• Sós Mária: Mercutio holdsétája Moonwalker
• Mandelstam Oszip: A milliókat érő baba Filmkritika 1928-ból
• Schubert Gusztáv: Tücsök a vérpadon Veszedelmes viszonyok
• Kozma György: Szubkultúra blue Metro
• Szemadám György: Paradzsanov, a vándor Asik Kerib
• Lugossy László: Mentse, aki tudja a filmet Kerekasztal-beszélgetés a filmforgalmazásról
• N. N.: A magyarországi filmterjesztés szervezete
• Marx József: Oh, Isaura, ki emlékszik rád?
• Lányi András: Mentse, aki tudja a (magyar) filmet Javaslat a nemzeti filmkultúra megmentésére
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A hecc
• Koltai Ágnes: Gazember
• Báron György: Jó reggelt, Vietnam!
• Bikácsy Gergely: A konferanszié
• Zalán Vince: Végzetes vonzerő
• Létay Vera: Tőzsdecápák
• Harmat György: Szeretlek, szeress!
• Koltai Ágnes: Megjönnek a menyasszonyok
• Ardai Zoltán: Halálos mánia
• Tamás Amaryllis: A sötétség fejedelme
KRÓNIKA
• Kövesdy Gábor: Van/nincs Budapesten filmmúzeum
• Bikácsy Gergely: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vigyázz, jön a vizit!

Lalík Sándor

 

Korunk érzelmileg elsivárosodó és atomizálódó világában üde színfoltot jelent Prepsl úr állandóan izgő-mozgó figurája, aki az 1960-as vérhasjárvány idején mint bacilusgazda kórházba kerül. A gazdag fantáziával megáldott öregúr itt sem tagadja meg önmagát. Fordulatos háborús történeteivel, egykori szerelmi kalandjainak meséivel szórakoztatja és gyűjti maga köré a betegeket; s egy mai ©vejk természetes reagálásával utasít el mindent, ami korlátozza személyiségét, mindent, ami irracionális. Bizonyítja, a kórház-karantén csak viszonylagos. Nyugdíjas szobatársából, akit népes családjából senki sem gondoz és egy intézeti lánnyal a kórházi szabályokat felrúgva otthonossá teszik, „belakják” a kórtermet. Prepsl úr, akárcsak ©vejk, nem filozófus, érzékeiben van jelen a külvilág. Ösztöneiben él, hogy mi a jó és mi a rossz. Ennek megfelelően cselekszik is. Elintéz, megrendez, eligazít és lehord, megnyugtat és összeboronál... A rendező Kachyna, aki az utóbbi időben sorra készítette kesernyés gyerekfilmjeit, most egy életvidám öregben fedezte fel az érzés-közlés-tett szentháromságában leledző tiszta gyermeki lelkületet. A főszerepre aligha találhatott volna megfelelőbbet Rudolf Hruąinský színes egyéniségénél, akinek játéka ellenpontozza, kitölti a kórház steril, zárt, hideg világát. A film végül is az ő jutalomjátéka.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6898