KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/november
• Tordai Zádor: Történelem és emlékezés határán Shoah
• Jeles András: Kép-írás
• Tillmann József A.: Klip-kikelet avagy az esetlegesség esztétikájának eluralkodása
• Sós Mária: Mercutio holdsétája Moonwalker
• Mandelstam Oszip: A milliókat érő baba Filmkritika 1928-ból
• Schubert Gusztáv: Tücsök a vérpadon Veszedelmes viszonyok
• Kozma György: Szubkultúra blue Metro
• Szemadám György: Paradzsanov, a vándor Asik Kerib
• Lugossy László: Mentse, aki tudja a filmet Kerekasztal-beszélgetés a filmforgalmazásról
• N. N.: A magyarországi filmterjesztés szervezete
• Marx József: Oh, Isaura, ki emlékszik rád?
• Lányi András: Mentse, aki tudja a (magyar) filmet Javaslat a nemzeti filmkultúra megmentésére
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A hecc
• Koltai Ágnes: Gazember
• Báron György: Jó reggelt, Vietnam!
• Bikácsy Gergely: A konferanszié
• Zalán Vince: Végzetes vonzerő
• Létay Vera: Tőzsdecápák
• Harmat György: Szeretlek, szeress!
• Koltai Ágnes: Megjönnek a menyasszonyok
• Ardai Zoltán: Halálos mánia
• Tamás Amaryllis: A sötétség fejedelme
KRÓNIKA
• Kövesdy Gábor: Van/nincs Budapesten filmmúzeum
• Bikácsy Gergely: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Három a nagylány

Tamás Amaryllis

 

Az ír Pat O’Connor egy, az Ok nélkül lázadó vagy Az utolsó mozielőadás feszes bonyolultságú filmfeldolgozásához hasonlítható szenvedélyes kor- és családtörténetet forgatott Sue Miller regénye nyomán. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején játszódó „saga” a gazdag Abbott-família teenager-lányai és a munkásosztálybéli Holt-fiúk között, akár egy megelevenedett apokrif János evangéliumából.

A téma időtlen és egyetemes: szeretet, gyűlölet, szerelem, ármány, félreértések, valódi együttérzés és megbocsátás, „sötét” titkok, az ösztönök parancsoló szükségessége, csupa keresés, a lélek és a test végtelen vágyódása. A hétköznapi élet zűrzavaros morajlása – az összhang varázsának hajszolása közben. Doug és Jacey, Lloyd és Helen, Eleanor és Pamela figurái: izgalmas színészi kihívások a mai amerikai filmklasszisok érzékeny megformálásában. A filmben – éppúgy mint az életben – csak a kiválasztott kevesek jutnak el a lét kifürkészhetetlen egyszerűségű titkának megértéséig: „Lámpád vagyok, ha látsz engem. Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3682