KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/szeptember
• Kovács István: Lengyel legendák Wajda és a Mennyegző
• Jancsó Miklós: A mi Hamu és gyémántunk
• Bikácsy Gergely: Titkos utazások a kékruhás nővel Michel Deville portréjához
• Klaniczay Gábor: Hol lakik a gonosz? Ördögök
• Kovács András Bálint: A „szoft-horror” Populáris mítosz Magyarországon
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Feloldozás nélkül Pesaro

• Jeles András: Büntető – század Jegyzetlapok
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Tréfák Mladá Boleslav
TELEVÍZÓ
• Baló György: Operett-tévé A híradó sztárjai
• György Péter: A korszak tükre
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Hajlakk
• Tamás Amaryllis: Rembetiko
• Zalán Vince: Dagály
• Fáber András: Robotzsaru
• Schubert Gusztáv: Bécs, 1938
• Székely Gabriella: Nem látni és megszeretni
• Kovács András Bálint: Halálos fegyver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Herceg és a Csillaglány

Hegyi Gyula

 

Jó néha igazi mesefilmet nézni. Olyasfajta történetet, ahol a király még almáriumban tartja a koronáját, udvari bohóc bukfencezik a trón körül, három lánya van a királynak, egyik, mint mondani szokás, szebb, mint a másik, de még a harmadik is „luxuskülsejű” lenne a mai házassági hirdetésekben. Régi és igazi mesét, melyben a Hold kackiás bajszú herceg, aki szívvel-örömmel segíti a földi hercegtársa, amúgy hites sógora összecsapását részint a gonosz szegény emberekkel, részint a záporok és a szelek főrendű, ám sajnálatosan tapintatlan urával. Jó az igazi mese: a sablonokat és a tanulságokat itt senki sem csomagolja korszerű „problémák” köntösébe, senki sem akar „üzenni” a nézőnek, a társadalomnak. A deus ex machina e filmben még nem rejtőzik bonyolult és nyakatekert álfordulatok mögé: szószerint értendő, hogy az égi hatalmasságok, jelen esetben a Nap, a Hold és a Szél le-leszállnak a földre, kisegíteni a kátyúból a pozitív hős elakadt ügyét. A Herceg és a Csillaglány persze elsősorban gyerekeknek szól: de kedvessége és műfaji hűsége a felnőtt néző számára is rokonszenvessé teszi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7286