KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/szeptember
• Kovács István: Lengyel legendák Wajda és a Mennyegző
• Jancsó Miklós: A mi Hamu és gyémántunk
• Bikácsy Gergely: Titkos utazások a kékruhás nővel Michel Deville portréjához
• Klaniczay Gábor: Hol lakik a gonosz? Ördögök
• Kovács András Bálint: A „szoft-horror” Populáris mítosz Magyarországon
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Feloldozás nélkül Pesaro

• Jeles András: Büntető – század Jegyzetlapok
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Tréfák Mladá Boleslav
TELEVÍZÓ
• Baló György: Operett-tévé A híradó sztárjai
• György Péter: A korszak tükre
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Hajlakk
• Tamás Amaryllis: Rembetiko
• Zalán Vince: Dagály
• Fáber András: Robotzsaru
• Schubert Gusztáv: Bécs, 1938
• Székely Gabriella: Nem látni és megszeretni
• Kovács András Bálint: Halálos fegyver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vízözön

Bori Erzsébet

 

Amikor már feltalálták mind a négy őselemet, sőt jött valaki, és kihúzott a kabátujjból egy ötödiket is, akkor át kellett térni a vegytani produkciókra: víz a tűz alatt (vagy fordítva, de úgy csak B széria), föld a levegőben, többeknek sikerült a vákuum a vákuumban, és miután a nedves part és a tüzesvíz is megvolt, most itt az özönvízben játszódó katasztrofális akcióthriller. A Vízözön olyan átlagos a maga zsánerében, gyengébb, mint a Twister, de jobb, mint a Földrengés. Nekem húsz perc is elég lett volna belőle, de feltétlenül meg akartam várni a gátszakadást. Láttam már ilyet, de az rég volt, gyerekcipőben járt még a számítógépes technika. (A Vízözön kedvéért pedig visszafeküdt a bölcsőbe.)

Többet nem kell róla mesélnem, aki csak havonta kétszer megy moziba, úgyis tud mindent. Mást mondok: aki havonta háromszor, az akár csinálhatna is egy ilyen filmet. Én már el is kezdtem dolgozni A gát munkacímű, regionális gyártású filmem forgatókönyvén; már tudom is, kik lesznek a szponzoraim.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3770