KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/szeptember
• Kovács István: Lengyel legendák Wajda és a Mennyegző
• Jancsó Miklós: A mi Hamu és gyémántunk
• Bikácsy Gergely: Titkos utazások a kékruhás nővel Michel Deville portréjához
• Klaniczay Gábor: Hol lakik a gonosz? Ördögök
• Kovács András Bálint: A „szoft-horror” Populáris mítosz Magyarországon
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Feloldozás nélkül Pesaro

• Jeles András: Büntető – század Jegyzetlapok
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Tréfák Mladá Boleslav
TELEVÍZÓ
• Baló György: Operett-tévé A híradó sztárjai
• György Péter: A korszak tükre
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Hajlakk
• Tamás Amaryllis: Rembetiko
• Zalán Vince: Dagály
• Fáber András: Robotzsaru
• Schubert Gusztáv: Bécs, 1938
• Székely Gabriella: Nem látni és megszeretni
• Kovács András Bálint: Halálos fegyver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sírhely kilátással

Hideg János

 

A walesi Wrottin Powys nevű kisvárosban – a walesies írásmódot lehántva a „Rot in Peace” („Rohadj békében”) szójátékot kapjuk – játszódó fekete komédia bővelkedik morbid elemekben (műhalál, hullamaszkírozás, áltemetés, szellemjárás), ám aki a Sekély sírhanthoz hasonló kegyetlen morális drámát, mai Bűn és bűnhődést vár az (így vagy úgy) csalódni fog. Igaz, ebben a történetben is megesik némi bűn: a tanácsos úr pofátlanul csalja naiv nejét, amiért meg is bűnhődik, ám mindezt egy A miniszter félrelép, na jó, Lottózsonglőrök típusú könnyed vígjáték keretein belül teszi – az előbbi alkotásnál árnyaltabb, az utóbbinál laposabb humorral.

Az 50-es Boris Plotz temetkezési vállalkozó magányos hétköznapjait két esemény borítja fel: kamaszkori szerelme, a tanácsosné, anyóstemetést rendel nála, miközben ügyfeleit az agresszív és ízléstelen konkurencia igyekszik egyet-fizet-kettőt-kap típusú temetésekkel és egyéb trükkökkel elcsábítani. A hamu alatt felizzik némi parázs és az elhanyagolt asszony már-már engedne Boris csábításának, ám válni nem mer, így kerül előtérbe egy műtemetés hamvában holt ötlete, és persze az ebből származó bonyodalmak.

A sztárparádét felvonultató színészgárda „hozza” a vígjátékot, bár a reménytelenül egydimenziós figurák korlátozott lehetőséget kínálnak a kibontakozásra. A sokáig kényszerpályáján mozgó, valószínűtlen cselekmény komótosan jut el az igazán börleszkszerű komédiáig, ám ekkor tartogat néhány valóban kacagtató pillanatot. Végül mindenki megkapja, amit érdemel, egyedül Wrottin Powys képzeletbeli lakóit sajnálhatjuk, akiknek vélhetőleg nem marad más, mint a Star Trek stílusú „innovatív” temetés. De hát legyen ez az ő bajuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2408