KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/szeptember
• Kovács István: Lengyel legendák Wajda és a Mennyegző
• Jancsó Miklós: A mi Hamu és gyémántunk
• Bikácsy Gergely: Titkos utazások a kékruhás nővel Michel Deville portréjához
• Klaniczay Gábor: Hol lakik a gonosz? Ördögök
• Kovács András Bálint: A „szoft-horror” Populáris mítosz Magyarországon
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Feloldozás nélkül Pesaro

• Jeles András: Büntető – század Jegyzetlapok
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Tréfák Mladá Boleslav
TELEVÍZÓ
• Baló György: Operett-tévé A híradó sztárjai
• György Péter: A korszak tükre
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Hajlakk
• Tamás Amaryllis: Rembetiko
• Zalán Vince: Dagály
• Fáber András: Robotzsaru
• Schubert Gusztáv: Bécs, 1938
• Székely Gabriella: Nem látni és megszeretni
• Kovács András Bálint: Halálos fegyver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hozzám jössz, haver?

Roboz Gábor

Épouse-moi mon pote – francia, 2017. Rendezte és írta: Tarek Boudali. Kép: Antoine Marteau. Zene: Maxime Desprez. Szereplők: Tarek Boudali (Yassine), Philippe Lacheau (Fred), Charlotte Gabris (Lisa), David Marsais (Stan). Gyártó: Axel Films. Forgalmazó: Big Bang Media Kft. Szinkronizált. 92 perc.

 

Családja támogatásának köszönhetően a marokkói Yassine felköltözhet Párizsba, hogy megvalósítsa az álmait, építésznek tanuljon és feleséget szerezzen magának, az érzékeny fiatalember azonban elszúrja élete nagy lehetőségét: kockára teszi, hogy visszaküldik szülőhazájába, ráadásul kialakulófélben lévő párkapcsolatából is kiugrik. Csak letelepedési engedéllyel kerülheti el a hazatoloncolást, és új feleségjelölt híján azt teszi, amit nyilván mindenki tenne az ő helyzetében: megkéri legjobb barátját, hogy tettesse magát melegnek, és rövid időre házasodjanak össze – ám egy vaskalapos hivatalnoknak hála ennyire könnyen azért nem ússza meg.

A komikusként dolgozó Tarek Boudali (Babysitting) féltucat szerep után máris elérkezettnek látta az időt, hogy megrendezze karrierje első filmjét, és három társával írt produkciója alapján nem voltak különösebben nagy ambíciói. Bármilyen elvárásokkal is ülünk be egy alig ismert színészeket felvonultató francia vígjátékra, a Hozzám jössz, haver? szinopszisa nem árul zsákbamacskát: a film humora tényleg kizárólag abból táplálkozik, hogy a férfipáros melegnek adja ki magát, és ebből mindenféle válogatott konfliktusok adódnak. Ez nem az a fajta film, amelynél érdemes fennakadni az egészet átható homofóbián (hiába reflektál a problémára a női kulcsszereplő a játékidő felénél, ez sem segít), sem a szemkidüllesztésre és pofavágásra alapozó színjátszáson, ha egyszer olyan egzotikumokat is láthatunk, mint a francia Owen Wilson, egy Eiffel-torony formájú dildó és egy farmerszettes-cowboykendős kiskutya.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13929