KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/augusztus
• Fáber András: Alkony neonfényben Davis Cone hiperrealista mozifestményei
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Világunk, Elvis képmása alatt Cannes

• Bikácsy Gergely: Sólymok és csigák Hingsmith filmen
• N. N.: Patricia Hingsmith regényei filmen
• Hirsch Tibor: A 007-es történetei Détente-barométer a moziban
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Hat bagatell
• Székely Gabriella: Gyerekbetegségek gyógyíthatatlan szövődményei Beszélgetés Kardos Ferenccel
• Mészáros Márta: Ázsiai udvarok Útinapló
• Lukács György: Két Lukács György-levél Guido Aristarcóhoz
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az ideiglenes parlament A Napzártáról
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A rátóti legényanya
• Báron György: A hal neve: Wanda
• Kovács András Bálint: A hekus
• Szemadám György: Tanmesék a szexről
• Fáber András: A légy
• Koltai Ágnes: Disznó szerencse
• Tamás Amaryllis: Moonwalker
KÖNYV
• Kelecsényi László: Luís Buñuel: Utolsó leheletem
KRÓNIKA
• N. N.: Szőts István szeminárium Esztergomban
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Filmsorozatok
• N. N.: Reklám...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rocketeer

Tamás Amaryllis

 

A kalandfilmek legjobbjait idéző, bravúros jelenetekben gazdag alkotás, Timothy Dalton ironikus-önironikus Erről Flynn-paródiájával a középpontban, izgalmas–látványos képeivel, történetével a szó szoros értelmében odaszögezi a nézőt a moziszékhez. Amikor a NOAA-11 műhold által készített felvételeken naprakészen követhetjük, ahogy a Kuvait területéről induló füstcsóva beborítja a Perzsa öbölt, és bolygóközi radartérképező űrszondák vizsgálják az égi mechanika törvényeit, jól működő műholdakat lőnek le csillagháborús „kísérletek” során –, nem is tűnik képtelenségnek a film alapötlete: hogy a Harmadik Birodalomban a 30-as években kifejlesztettek volna egy, az emberi testre erősíthető rakétát a „ma Európa, holnap a világ” célkitűzés sikerének érdekében. Ezt a „csodafegyvert” igyekeznek aztán politikai gengszterbandák kollaboráns képviselői megszerezni, hogy saját hadászati felderítő kapacitásuk része legyen. A titkos találmány a véletlen jóvoltából egy Einstein-tekintetű ezermester és egy fiatal, a repülést önmagáért kedvelő pilóta kezébe kerül, akik buzgó szorgalommal tökéletesítik. Vehemens feladatul kapja tőlük csellel, ármánnyal elrabolni azt a náci-szimpatizáns hollywoodi sztár („Erről Flynn”, akit a filmben Neville Sinclairnek hívnak). Kétpólusú jellemünk frappáns természettudósi és költői meghatározása szerint „az őrült majom”, aki „a természet és Isten dialógusából” született, menekülni kényszerül egy égő Zeppelinbárka hátán....lesz-e bárka...?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4245