KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/július
• Ardai Zoltán: A földi űrben John Cassavetes
• N. N.: John Cassavetes rendezései
• Mitta Alekszandr: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Lugossy László: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Bihari Mihály: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Jancsó Miklós: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Szilágyi Ákos: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Vicsek Ferenc: Előhívás Beszélgetések az 1956. őszi filmforgatásokról
• Schubert Gusztáv: A tetthely Kieślowski filmjeiről
• N. N.: Krzysztof Kieślowski
• Báron György: Két novella Az ismeretlen század kedete
• Koltai Ágnes: Kép – Fénykép – Filmkép Paulo Rocháról
• N. N.: Paulo Rocha
• Bíró Yvette: Az irónia az igazi szabadság! Az új elbeszelés
• Bikácsy Gergely: Truffaut-levelek
• Reményi József Tamás: Kisebbségben a film Oberhausen
• Bikácsy Gergely: Nadir pasa köszörűje Isztambul
• Nemeskürty István: A filmre vitt regény Ködös utakon
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Cservonyec
• Kovács András Bálint: Vörös zsaru
• Létay Vera: Piszkos tánc
• Fáber András: A negyedik hatalom
• Székely Gabriella: Minden a Paradicsom bűne
• Lajta Gábor: Cserébe az életért
• Koltai Ágnes: Vérbeli hajsza
• Schubert Gusztáv: A földesúr
• Tamás Amaryllis: Másnap reggel
VIDEÓ
• Sneé Péter: „Alternatív” értetlenkedés
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Miklós, István, Zoltán és a többiek
KRÓNIKA
• Fáber András: Sergio Leone halálára

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Yesterday

Vajda Judit

Yesterday – brit, 2019. Rendezte: Danny Boyle. Írta: Richard Curtiss és Jack Barth. Kép: Christopher Ross. Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Himesh Patel (Malik), Lily James (Ellie), Kate McKinnon (Debra), Sophia Di Martino (Carol), Joel Fry (Rocky), Ed Sheeran. Gyártó: Decibel Films / Working Title. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 116 perc.

 

Milyen lenne egy világ a Beatles nélkül? És milyen lenne ez a Beatles nélküli világ, ha a legendás együttes dalaira egyedül egy folyton próbálkozó, mégis sikertelen zenész emlékezne? Ez a high concept olyan elképesztően zseniális, hogy képtelenség elrontani – gondolhatnánk. És vélhetően ezt gondolták a Yesterday című zenés romantikus fantasy alkotói is, Nagy-Britannia jelenleg két legbefolyásosabb filmese, a romkompápa Richard Curtis forgatókönyvíró és Danny „Trainspotting” Boyle rendező, mivel az alapötlethez nem sok pluszt adtak hozzá.

Pontosabban több minden felmerül filmjükben a popzene mai siralmas helyzetének szóló kritikától kezdve a korszakalkotónak elkönyvelt alkotások relativitásán át a sztárcsinálás mechanizmusának cinizmusáig – de mindez csak érintőlegesen jelenik meg, rosszabb esetben egy félmondat, jobb esetben egy jelenet erejéig, a problémákból semmi sincs igazán kibontva.

A Négy esküvő és egy temetés, a Sztárom a párom és az Igazából szerelem hol írója, hol rendezője ráadásul nem tudott kibújni a bőréből, és a zenei cselekményszál mellett szerepel egy azzal (eleinte) egyenértékű románc vonulat is, ami lassanként a Beatles-paradoxon fejére nő, a végére totálisan elnyomva azt. Ugyanakkor annyira nem lett lenullázva a zene(anti)történeti vonal, hogy a romkom legalább olyan erővel hasson, ahogy Curtis más munkáiban szokott: így aztán a végére kapunk is valamit, meg nem is, jól szórakozunk, de hiányérzetünk is van, meghatódunk, de valami azért piszkálja a csőrünket.

A Yesterday bűbájos mozi, tele rengeteg apró sziporkával (az például, hogy mi minden tűnt még el a világból a Beatlesszel együtt, kiváló ötlet), amelyek azonban nem lettek eléggé összeérlelve. Amíg nézzük, csodásan fogjuk érezni magunkat szűk két órára, de egy ilyen kombótól (Beatles! Boyle! Curtis! Lily James!) joggal várhat többet a mozinéző. Szóval a kiinduló gondolatnak végül is ellentmondva: az alkotók sok mindent adtak hozzá a high concepthez, csak nem eleget. Ahhoz legalábbis nem eleget, hogy a film olyan zseniális legyen, mint az alapötlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14183